Close

Bakonyi tájakon

A Bakony belsejében, egy 600-700 méter magas hegyektől övezett völgyben fekszik a festői szépségű Bakonybél. A varázslatos táj mellett ezeréves monostor, Pannon Csillagda, különleges tájház is vár, és innen juthatunk el a bakonyi Gyilkos-tóhoz és az Odvaskői barlanghoz is. A ma 1200 lelket számláló falu ideális helyszín az elcsendesedésre, a belső megújulás megélésére is. A falu központjától a Szent-kútig vezet a nemrégiben átadott egy kilométeres tanösvény, melynek tíz állomása összefoglalóan mutatja be a település történetét, nevezetességeit, természeti értékeit, híres szülötteit és a környező vidék látnivalóit.


Az egyik fő látnivaló az ezeréves fennállására megújult, Szent Mauríciuszról elnevezett monostorhoz kapcsolódik. Már a múltja sem mindennapi: 1018-ban Szent István alapított bencésrendi szerzetesi közösséget itt, Szt. Günternek, Gizella királyné rokonának a javaslatára. A szerzetesek eleinte a környékbeli kunyhókban éltek, életüket az imádság és a munka töltötte ki. Hozzájuk csatlakozott a később vértanúhalált halt Szt. Gellért is, amikor Szt. Imre herceg nevelését befejezte.


A bencés monostor ma is működik, miután a rendszerváltás után másodszor is újra életre hívták. Az első „feltámasztás” 1693-ban, a török kiűzése után történt. Ma is álló épületei, temploma ez után, a barokk korban épültek. Barokk templomát 1754-ben szentelték fel. Gyönyörű, 3 hektáros arborétum is csatlakozik hozzá, továbbá gondosan ápolt gyógynövény- és gyümölcsöskert. Utóbbinak a terméséből lekvárt főznek, a gyógynövényekből pedig teák, fűszerek készülnek vagy szörpízesítőként használják fel azokat. Ezek mind kaphatók is egyéb, a monostor saját receptúrája szerint előállított készítményekkel együtt. Az ajándékbolt mellett kávézó is van, innen a turistaudvarra léphetünk. Erre nyílik a monostor 1000 éves múltját bemutató kiállító épület is, ahol vetítések is segítenek megismerni a monostor és környékének múltját és jelenét, a szerzetesek életét. A szintén a turistaudvarról megközelíthető látványműhelyekben az ott folyó bronzműves és könyvkötő munkát figyelhetjük meg.


A Fő utca 15-ben a bakonybéli tájház a helyi népi építészet egyik legszebb példája. Két lakóházat boltíves kapuval kötöttek össze, és része még egy úgynevezett torkospajta, udvarán pedig egy indián sátor áll. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvédes, íves tornác fut végig (ezt itt gádornak nevezik). A lakószobák XX. század eleji módos gazda családjának élet- és lakókörülményeit idézik fel, az egykori istálló helyiségében pedig a faszerszánkészítés hagyománya elevenedik meg. A falunak egykoron főfoglalkozása volt az erdőhöz kapcsolódó famegmunkálás, fafaragás. Kerti szerszámok mellett gyermekjátékokat is ezerszámra készítettek, külföldre is. A kisebbik ház konyhájának nevezetessége az alulról nyitott szabadkémény, mely füstölésre is kiválóan alkalmas volt. Ugyanitt az egykori bolthelyiségben egy különleges kiállítás látható, a „Bakonyi indián játék története” címmel. Ezt a mozgalmat Cseh Tamás és néhány barátja indította el, akik az érettségihez közeledve a Bakonyban indiánosdit játszottak. A mozgalom ma is él, vagy kétszáz követője van. A kiállítás az indiánok életmódját, használati tárgyait, öltözködését is felidézi. 

A Szt. Gellért tér 19-ben erdőismereti és erdőgazdálkodási bemutató van a Bakonyi Erdők Házában. Mellette található Magyarország első számú csillagászati ismeretterjesztő élménycentruma, a Pannon Csillagda, amelyben 3D-as planetárium show, interaktív űrkutatási és csillagászati kiállítás van. Tiszta időben a kupolában modern távcsövek segítségével megpillanthatjuk a Merkurt és a Saturnust is. Különleges élmény a tetőteraszról megcsodálni a csillagos égboltot a csillagképekkel, és a máshol csak ritkán és csak halványan kirajzolódó, varázslatos Tejutat.


A falu központjából induló tanösvényen végigsétálva a Szent-kúthoz (Borostyán-kúthoz) jutunk, ahol három forrás előtt emeltek 1826-ban először kápolnát. A mai ennek a helyén a XIX. század végén készült. Az itt remetéskedő Szt. Gellért emlékét dombormű örökíti meg, és itt van a Kálvária is. A legenda szerint a szent kunyhójába előbb egy szarvasborjú, majd egy farkas is beköltözött, és békességben együtt éltek. Gellért hét évet töltött itt.


A Gerence patak völgyét követő útvonalon egészen a bakonyi Gyilkós-tóig (Hubertlaki-tóig) juthatunk, mely erdélyi mására a medréből kiálló, elpusztult fatörzsekkel emlékeztet. A különbség, hogy ezt mesterségesen hozták létre. Visszafelé útba ejthetjük az Odvaskői-barlangot. A faluban megnézhetünk még egy kiállítást, a Trófea- és kőzetbemutatót.


Írta és fényképezte: Bognár Mária

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top