Ring Magazin

Kedd, 2020. Február 25.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány Múltidő (El)múlt képek 4. Szent István király és a sütőipar

(El)múlt képek 4. Szent István király és a sütőipar

E-mail Nyomtatás PDF

1955 budaorsi repuloter

Augusztus 20. Szent István öröksége? Az Új kenyér ünnepe vagy az Alkotmányé? A 2000-es években született fiatalok csak kapkodják a fejüket. Nem csoda. A 20. század forgatagában nagyon nehezen szüremkedtek elő a hamisítatlan mondanivalók. „Ha a múlthoz akartak kötődni, bűntudatot ébresztettek föl bennük; ha pedig a jövő felé nyújtózkodtak, eltévedtek az öntöttvasból készült politika hideg formái között. Így aztán be kellett következnie a meghasonlásnak.” – írta Csoóri Sándor a Sugalmazó ember c. művében. Történelmi időutazásunk során legrégebbi és egyben legmodernebb nemzeti ünnepünk felé kalauzolom el Önöket.

1906 Szt Istvan szobor M

Az egyházi ünnepet Nagy Lajos óta ünneplik országszerte. Igaz, a Szent Jobbot csak Mária Terézia hozatta haza Raguzából, ezután válik az ünnepély részévé a Szent Jobb körmente. Szent István király augusztus 15-én hunyt el, emléknapját mégis szentté avatásának napjára, vagyis augusztus 20-ra tették.
1906 – a Várban hatalmas tömeg verődött össze. Nagyon meleg kissé fülledt levegő lengte be a Halászbástya környékét, mégis mindenki látni akarta. Ferenc József egy lovas emlékszobrot emeltetett a Várban. A dualizmus időszaka alatt inkább a honfoglalás dicsfénye dominált.

1938 M

1938 - ünnepi szentmise a meghirdetett Szent István emlékévben a Parlament előtt

„1938 a miénk!” – a hitleri évben ezernyi nyilas plakát lepte el Budapest utcáit. De ezekre a hangokra nem figyelt fel senki, nem voltak még elég erősek ahhoz, hogy bárki tartson tőlük. Ehelyett az utolsó békeévben, 1938 májusában Eugenio Pacelli bíboros, képviselve a Szentatyát a Magyarországon megrendezett Eukarisztikus Világkongresszuson, az Oktogonon fogadta a főváros polgármesterének hódolatát. Emberek az ablakokban csüngtek, a levegő áramlása egy pillanatra megállt, történelmi állapot. A meghirdetett Szent István emlékévben Budapest Szentfölddé vált, és az elrebbenő szavak helyén felelevenedett újra valami sziklaszilárd, történelmen átívelő érték. Magyarország a keresztény Európa részét képezi. Május 30-tól augusztus 20-ig hatalmas világi és egyházi ünnepségsorozat keretén belül emlékeztek meg államalapító királyunkról. Az ország különböző városaiba elvitték a Szent Jobbot, a székesfehérvári országgyűlés pedig törvénybe iktatta és nemzeti ünneppé emelte emléknapját. A trianoni határokkal szétszabdalt nemzet újabb állami egyesülését szimbolizálta.

1946 kormenet M

1946 - ünnepélyes Szent Jobb körmenet

A második világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlangban rejtették el, ahonnan az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza az 1945. augusztusi ünnepségre. Ezekben az években komoly kérdések foglalkoztatták a közvéleményt. Hova fogunk tartozni? Kell-e engednünk, és ha igen, meddig? 1946. augusztus 20-án Mindszenty József vezette körmenet a kereszténység, a nemzeti függetlenség szimbóluma is. Ekkor már élénk szóváltások folytak a hercegprímás és a kommunista hatalom képviselői között, de a miniszterek, Nagy Ferenc miniszterelnök és a SZEB magyarországi megbízottai is mind ott lépdeltek az ünnepélyes menetben.

1945 rakosi beszed M

Rákosi Mátyás választás előtti ünnepi beszéde

1947-ben, egy nappal Szent István ünnepe előtt, a Szabad Nép egy vastag címe hirdette: „A legszebb nemzeti hagyományok fejlesztője a Magyar Kommunista Párt!” A Citadella mögött zenés-táncos estet is tartottak, Latabár Kálmán lépett fel.
Másnap Kecskeméten sportversennyel, népi táncokkal tarkított ünnepséget rendeztek. Egy zömök, apró ember, cinkosan utalva az augusztus 31-ei választásokra, így harsogta ünnepi beszédét a mikrofonba:
„Demokráciánk most már sokkal biztosabban áll a lábán, (…) Amíg az 1945-ös választás egyértelmű volt a nép ellenségeinek győzelmével, addig az 1947-es választás a nép pártjainak, elsősorban pedig a Magyar Kommunista Pártnak a győzelmét fogja biztosítani.” (Rákosi Mátyás: Szent István példáján. In: A fordulat éve. Beszédek és cikkek. 1948.)

Igaza lett. 1947-1948 Magyarországon a fordulat évét hozta, nem csak a politikában, hanem ünnepi hagyományainkban is. A hatalom, ünnepeit időben és térben úgy szervezte meg, hogy az lekösse, megszabja az emberek egész napját. A kommunista diktatúra kisajátítási kísérlete volt ez az emléknappal szemben. Átalakították addigi mondanivalóját, más tartalommal töltötték meg.

1953 aug20 M

1953 - a Népstadion megnyitója augusztus 20-án

Különleges helyet foglal el a „sötét ’50-es években” Nagy Imre miniszterelnökségének első évében megrendezett eseménysor. 1953. augusztus 20-án, a Népstadion avatóünnepségén, néptáncosok egész sora avatta fel az új pályát, majd 12 ezer tornász tartott bemutatót az összegyűlt 78 000 főnyi közönségnek.

1968 viziparade M

Dunán úszó visszafogott motívum, amely a Varsói Szerződés békefenntartó erejére emlékeztet. A kép 1973-ban készült.

Az 1968-as év paradox fordulatot hozott magával. A Népszabadság augusztusi számai tele voltak Szent István király személyét körüllengő történetekkel, tényekkel. Dominánsan szerepel, mint államalapító király, magáról az emléknapról pedig, mint nemzeti ünnepről számolnak be! És amíg Berta Bulcsú, Illyés Gyula és Váci Mihály versei jelentek meg a hasábokon, addig a „Táncdalfesztivál ütemére” a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország haderői is – bevonultak Prágába. Kádár sem így tervezte, ráadásul a forgatókönyv kísértetiesen hasonlított a 30 évvel azelőtti, 1938-as felvidéki bevonulásra.

1970 es legiparade

1971 - a rakpartokról csodálkozó tekintetek követik az ejtőernyősök parádéját

A ’70-es és ’80-as években grandiózus, látvány gazdag elemekkel tarkították ezt a napot, talán nem annyira erőltetetten, de továbbra is elvonva a figyelmet valódi jelentésétől. A Duna két partján bámészkodó emberek – idősek, szülők és gyerekek – sokasága nézte tágra nyitott szemekkel az NDK-s repülők légi parádéját, és bizony még 1978-ban is találkozhattak a Parlament lépcsőin ücsörgők egy-egy vízen úszó élő, szolid képsorral.
1978 a Szent Korona hazahozatalának éve. A szokásos ünnepségsorozat mellett egyházi megemlékezéseket is tartottak, a pártállam felszólalói is a „szocializmus szükségszerű haladását” emelték ki.

1978 tuzijatek felv

1978 - balra egy vízen úszó képsor, jobbra az augusztus 20-i esti tüzijáték

„Augusztus 20 új színekkel gazdagodott 1945 után” – írta tíz évvel később Kállai Gyula a Népszabadság oldalán. Ez már egy másik időszak volt. Több, addig alapvető igazságként elfogadtatott tényt (pl. a hatalom legitimációját) megkérdőjeleztek, kétségbe vontak. Meginogtak az MSZMP politikai színpadának papír díszletei, szófigurái.
1988-tól kezdve újra megtarthatták a fővárosban a 20-i Szent Jobb körmenetet, a rendszerváltás után, 1991-ben, nemzeti és hivatalos állami ünneppé emelték.

A Csoóri Sándor idézetben emlegetett meghasonlás csak rövid ideig tartott, ezt ő nem tudhatta még 1981-ben. Különleges emléknap, legősibb és egyben legmodernebb ünnepünk, amikor megfér és helye van egymás mellett világi és egyházi megemlékezésnek is.

 

<<(El)múlt képek 3. Ami összeköti Pestet és Budát

Írta: Tuzson-Berczeli Bernadett


(5 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk februári száma

amiocimlap 202002 resize 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 89 vendég böngészi

bav logo kicsi banner