Ring Magazin

Kedd, 2020. Február 25.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány Múltidő London szabadon engedte volna Hitler helyettesét, de Moszkva nem hagyta

London szabadon engedte volna Hitler helyettesét, de Moszkva nem hagyta

E-mail Nyomtatás PDF

Brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint London már az 1960-as években szabadon engedte volna Rudolf Hesst, de a Szovjetunió nem járult hozzá a brit kezdeményezéshez.

Hess, aki birodalmi miniszteri rangban Adolf Hitler helyettese volt, 1941. május 10-én az általa vezetett repülőgéppel, egyedül Skóciába repült, azzal a céllal, hogy még a Szovjetunió elleni német hadjárat kezdete előtt megpróbáljon különbékét kieszközölni Londonnal.
Hesst azonban skóciai leszállása után a brit hatóságok elfogták, bebörtönözték, majd a II. világháború után a nürnbergi nemzetközi ítélőszék életfogytiglani börtönre ítélte. Az egykori náci vezető a nyugat-berlini Spandau börtönében töltötte egész hátralévő életét, 1987 augusztusában, 93 évesen elkövetett öngyilkosságáig.
A brit nemzeti levéltár július 20-án nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kitűnik, hogy a brit kormányok évtizedeken át próbálták elérni Hess szabadon engedését, emberiességi megfontolásokból.
Több egymást követő brit kormány külügyminiszterei - köztük Alec Douglas-Home, James Callaghan, Douglas Hurd és Lord Carrington - is rendszeres petíciókkal fordultak ennek érdekében a Szovjetunióhoz.
Carrington 1979-ben különösen erőteljes hangvételű felhívást intézett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterhez, "embertelennek és értelmetlennek" nevezve, hogy "ezt az öregembert hagyjuk a börtönben meghalni".

Margaret Thatcher miniszterelnök is írt egy hivatalos kérvényt 1982-ben Leonyid Brezsnyevnek a Spandauban akkor már több mint másfél évtizede egyedüli fogolyként raboskodó Hess szabadon bocsátása végett.
Moszkva azonban minden alkalommal elvetette a brit kéréseket, azzal az érvvel, hogy nehéz lenne megértetni a háborúban súlyos szenvedéseket átélt szovjet néppel egy ilyen magas rangú egykori náci vezető szabadlábra helyezését.
A spandaui börtön igazgatása a négy győztes szövetséges nagyhatalom - a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - közös felelősségi körébe tartozott, és a foglyok sorsáról szóló döntésekhez is konszenzusra volt szükség.
Spandauban Hess mellett több más náci vezető is raboskodott - köztük Karl Dönitz, aki a náci rezsim összeomlásáig rövid időn át Hitler utódja volt -, de valamennyien évtizedekkel Hess halála előtt szabadultak.
Rudolf Hess halála után a nyugat-berlini börtönépületet lebontották, és helyén bevásárlóközpont épült.

MTI


(0 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk februári száma

amiocimlap 202002 resize 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 69 vendég böngészi

bav logo kicsi banner