Close

Csütörtöktől látható Budapesten a Zárt rendszer című lengyel film

Budapest – Csütörtöktől látható Budapesten a Zárt rendszer (Uklad zamkniety) című nagy sikerű új lengyel játékfilm, amelynek a díszbemutatóját a rendező, Ryszard Bugajski és az egyik főszereplő, Maria Mamona jelenlétében tartották meg a Művész moziban. A keddi premier után pódiumbeszélgetés következett a rendezővel, Csákvári Géza filmkritikus moderálása mellett.

A politikai thriller műfajába sorolt, 2013-ban bemutatott, valós történeten alapuló film Lengyelországban az elmúlt év egyik legnagyobb kasszasikere volt, mintegy 700 ezren tekintették meg. Több országban, köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Törökországban is nagy sikerrel játszották, számos díjat kapott. Magyarországon az Anjou Lafayette Film Distribution forgalmazza, a Művész moziban november 27-től vetítik.    
 
A film a mai lengyel valóság sötét oldalát mutatja be, a kapzsiságról és a korrupcióról szól, de amint a rendező elmondta, jellemző lehet általában a volt szocialista országok átmeneti társadalmaira, sőt a nyugati országok közönsége is úgy érezte, „mintha náluk történt volna”. Három fiatal üzletember egy innovatív vállalkozást hoz létre és működtet a 2000-es évek elején Gdanskban. Az üzem kiemelkedő sikere magára vonja a város vezetőinek figyelmét. A területi ügyész – a film főszereplője -, aki a népi Lengyelországban pártvonalon csinált karriert, illetve az adóhivatal vezetője koholt vádak és hamis bizonyítékok alapján börtönbe juttatja a három vállalkozót, az üzem részvényeit zsarolással, megfélemlítéssel megszerzik, és eladják egy álnéven futó cégnek, amelynek valójában ők a tulajdonosai. A hatóságok az áldozatokat és családjukat úgy kezelik, mint veszélyes bűnözőket, testileg-lelkileg megtörik, megkínozzák, tönkreteszik őket. Egy független újságíró felveszi a harcot a legmagasabb szintű korrupció ellen, többéves eljárás indul, amelyet végül „bizonyítékok hiányában” lezárnak. A meghurcolt áldozatok csak jelképes kárpótlásban részesülnek, a bűnösök pedig büntetés nélkül megússzák az ügyet, sőt tovább építhetik karrierjüket.    
Mint a rendező elmondta, Lengyelországban a rendszerváltás óta több tucat hasonló eset fordult elő. A karrierjüket a kommunista rendszerben megalapozó, egymással egyfajta hálózatban összefonódó mai vezetőkről is szól, de egyben olyan, már a rendszerváltás után született fiatalemberekről, akik karrierjük érdekében gátlástalan, korrupt szörnyeteggé válnak. A filmtervet a Lengyel Filmintézet különös módon elutasította, végül vállalkozók és egy takarékszövetkezet szponzorálásával valósulhatott meg, mintegy 5 millió zlotys (365 millió forint) költségvetéssel. A szponzorok egy része nem engedélyezte nevének közzétételét.
A Zárt rendszer nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban. Oknyomozó újságíróknak sikerült megtalálniuk az eredeti, Krakkóban, a 2000-es évek elején megtörtént bűnügy néhány szereplőjét, akik többnyire elzárkóztak attól, hogy megszólaljanak. Az egyik meghurcolt vállalkozó, akinek családi élete is tönkrement, kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg. A valódi eseményekről az oknyomozás alapján televíziós dokumentumfilm is készült. 

Ryszard Bugajski a Varsói Egyetem filozófia szakán végzett, a Lódzi Filmfőiskolán filmrendező szakon szerzett diplomát. Mestere Andrzej Wajda volt, és munkatársa volt Krzysztof Zanussinak az Illumináció című filmben. Regényeket és novellákat írt. 1982-es, Kihallgatás (Przesluchanie) című munkája filmtörténeti legendává vált. A népi Lengyelország történetének leginkább antikommunista filmjeként emlegetett alkotás több mint 7 évig dobozban volt, magánlakásokon, templomokban lehetett illegális kópiákon megtekinteni. Hivatalos premierje csak 1989-ben volt a gdyniai lengyel játékfilmfesztiválon, ahol fődíjat kapott. Bugajski a 80-as évek közepén Kanadába emigrált, ahol főleg tévésorozatokat rendezett, és csak 1997-ben tért vissza Lengyelországba. 
MTI 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top