Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország éppen az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést az Európai Unió Bírósága előtt. A megsemmisítési kereset előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre.
A központ Facebook-oldalán csütörtökön közzétett elemzésében kiemelte: a döntés megsemmisítésére irányuló indítványt nemcsak a kormány, de az Országgyűlés, vagy bármelyik magyar állampolgár benyújthatja.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a megsemmisítés iránti keresetet – az unió szervei mellett – elsősorban a tagállamok terjeszthetik elő abban az esetben, ha megítélésük szerint valamely jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy alapjogokkal – mutattak rá.
Ilyen tekintetben a tagállamokat szokás "elsőbbségi joggal rendelkező kérelmezőknek" is nevezni, mert a kereset benyújtásához nem kell bizonyítani érdekeltségüket, csak a megtámadott aktus jogellenességét.
"A jogi fellépés lehetősége mindemellett valamennyi uniós állampolgár számára is nyitott, az ő keresetindítási joguk azonban annyiban eltér a fentiektől, hogy érdekeltségüket bizonyítani is kell az eljárásban: tehát azt, hogy a kérdéses döntés joghatást vált ki a tekintetükben" – jelezték.
Az elemzés kitért arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a nemzeti parlamentek is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet abban az esetben, ha úgy vélik, hogy a kérdéses aktus ellentétes a szubszidiaritás elvével. Utóbbi az Európai Unió azon alapelve, amely szerint – az unió kizárólagos hatásköreit nem érintve – minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hatékonyságú a végrehajtása. Vagyis nem lehet uniós rendelkezést elfogadni olyan területen, ahol tagállami szinten hatékony rendelkezéseket foganatosítanak.
A megsemmisítés iránti keresetek előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre, amelynek kezdőnapja a kérdéses döntés közlésének időpontja, a kvótákról szóló döntés szeptember 22-én jelent meg az unió hivatalos lapjában.
Ha a luxemburgi bíróság megalapozottnak találja a keresetet, akkor a jogellenes döntést részben vagy egészben megsemmisíti, és szükség esetén felhívja az unió szerveit, hogy jogalkotási kötelezettségüknek jogszerű keretek között tegyenek eleget – írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
MTI