Close

A Magyar Királyság és a Habsburg-birodalom közjogi kapcsolódási pontjai a Pragmatica Sanctiotól a kiegyezésig – I. rész

A mai értelemben vett közjog fogalmát először Nyugat-Európában alkották meg a francia forradalmat követő első évtizedekben, a XIX. század első felében a polgárságnak kedvező alkotmányos állam alapintézményeit rögzítő alkotmányjoggal párhuzamosan. Innen ered, hogy a közjog megjelölést gyakran használják szűkebb és tágabb értelemben, s szűkebb értelemben az alkotmányjoggal azonosítják, míg tágabb értelemben magában foglalja a magánjoggal szembeállítható összes olyan jogágazatot, melynek szabályai az egyén és az államhatalom közötti viszonyokat rendezik. Jelen tanulmány a címben szereplő közjogi kapcsolódási pontokat leginkább alkotmánytörténeti szempontok mentén elemzi. E kifejezés alatt elsősorban azokat a történelmünket meghatározó eseményeket, jogszabályokat, intézményeket, összekapcsolódási pontokat értem, amelyek segítenek értelmezni a magyar nemzet és a Habsburg uralkodócsalád közötti közjogi kapcsolat átalakulását, fejlődését. A tanulmány bemutatja a birodalmi és a magyar nemzeti politika között közel négy évszázadon át érvényesülő érdekkonfliktust. Rámutat arra az alapvető különbségre, hogy a dinasztia számára a birodalom egysége, magyar részről az önállóság épségben tartása, valamint a magyar alkotmányosság alapján történő kormányzás számított elsődlegesnek. Az elemzés középpontjában a Pragmatica Sanctio áll, ennek jogi természete, értelmezési különbségei, közjogi alapként való elfogadhatósága. Bemutatásra kerülnek az alkotmányosság legfontosabb biztosítékai, a koronázási hitlevél és eskü intézményei, a nádor közjogi szerepe, s a Szent Koronával való koronázás jelentősége. Az összefoglalás elemzi az 1848-as népképviseleti rendszer megteremtése és az 1849-es trónfosztás következményeit, a neoabszolutizmus éveinek birodalomszervező kísérleteit, valamint a jogeljátszás elméletét és cáfolatát. A tanulmány a kiegyezést előkészítő 1860-as évek politikai törekvéseit is bemutatja, melynek legfőbb célja volt bebizonyítani, hogy a magyar alkotmány és Magyarország törvényes önállósága nem ellenkezik a birodalom fennállásával és fejlődésével, s amely végül az Osztrák-Magyar Monarchia közjogi komplexumának létrejöttét eredményezte.

1 2 3

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top