Ring Magazin

Vasárnap, 2018. Január 21.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Országjáró Építészet
ÉPÍTÉSZET

Fertő-táj építészeti segédkönyv

Fertő-táj építészeti segédkönyv
A múlt évben jelent meg a fenti címen, „Táj, települések és épületek építészeti minőség a Fertő-tájon” alcímmel, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület kiadásában, egy figyelemre érdemes, különleges építészeti segédkönyv.
Mivel a világörökség részét képező Fertő-táj két ország, Magyarország és Ausztria területén helyezkedik el, a segédkönyv természetesen csak a táj magyarországi településeivel foglalkozik. Az 53 oldalas művet Fekete Szilárd építész; Fodróczy József építész, egyetemi adjunktus; és Körmendy János építész, Győr-Sopron Megye volt főépítésze szerkesztette.
 
 
Előszavát Ivanics Ferenc úr, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke írta. A szerkesztők, maguk is a Fertő-táj szerelmesei, akiknél jobban kevesen ismerik ennek a csodálatos vidéknek egyedülálló jellegzetességeit, táji, természeti, hagyományos építészeti adottságait. A könyv célja ezeknek az értékeknek a meg- és átmentése az utódaink részére, azoknak az építészeti eszközöknek, fogásoknak a bemutatásával, megismertetésével, melyekkel ez a cél elérhető.
 
A könyv egyaránt szól az építkezni szándékozóknak, a tervezőknek, valamint az építési hatóság szakembereinek. Nem csak műszaki kérdésekkel, vagyis a hagyományos településszerkezettel és építészeti örökséggel foglakozik, hanem a táji, természeti adottságokkal, a vidékre jellemző növényzettel, erdőkkel, fasorokkal, nádasokkal, vízjárta területekkel, szőlőültetvényekkel, az úthálózat változásaival is, ezek összhangjának a megteremtése és megtartása érdekében.
A szerzők elöljáróban átfogó ismertetést adnak a táj arculatának változásairól. Ehez segítségül hívták, időrendi sorrendbe állítva, az 1782-1785, az 1819-69 és az 1869-87 között készült, hazánkat feltérképező katonai felmérések Fertő-tájra vonatkozó térképszelvényeinek a bemutatását, kiegészítve és összehasonlítva három 1952-53 között készült térképszelvény adataival. Sajnálatos, hogy, főleg az első két katonai felmérés térképszelvényei, a publikáció miatt szükségessé váló kicsinyítés miatt, nagyrészt olvashatatlanná váltak, és azokon valójában csak a víz, nád, és erdőterületek változása és az úthálózat alakulása követhető nyomon. Ezt a hiányosságot azonban ellensúlyozza a kitűnően megírt kísérő szöveg, amely a természet-, és gazdaságföldrajzi változások ismertetésén kívül, utalva a táj, és egyes települések alakításában is résztvevő Széchenyi és Eszterházy családok szerepére, kultúr-, és gazdaságtörténeti érdekességekkel is megörvendezteti az olvasót.  
A Fertő-táj napjainkig történő átalakulása közel kétszáz évének vázlatos bemutatása után, a tájegységgel kapcsolatos, hagyományos, vagyis népi építészettel foglalkozó legfontosabb szakirodalom rövid ismertetését találjuk. A szerkesztők, több kutató munkájából idézve, itt mutatják be a Fertő-táj, nem egy esetben konkrétan egyes települések, népi épületeinek legjellemzőbb vonásait, alaprajzi rendszerét, homlokzati kialakításukat, azok részleteinek sajátosságait, stb. Az egyes településekre való utalás jelen esetben azért is volt fontos, mivel az érintettek között horvát és német nemzetiségek által lakottak is vannak. Az egykor dominálóan németek lakta települések építészete pedig némileg eltérő a többitől, sajátosságaik azonban ugyancsak részei a tájnak, és megőrzésre érdemesek. A Fertő-táj területén három ilyen települést találunk. Ezek: Balf, Fertőboz és Fertőrákos.
 
A táj alapvető építészeti jellegzetességeinek rövid bemutatása után, a Fertő tó és környékének műholdas képe mellett, melyen ezúttal jól olvashatók a települések nevei, még egy igen rövid, tömör összefoglalást olvashatunk településenként arról, hogy mi látható, tapasztalható jelenleg, az elmúlt évtizedek változásainak eredményeként. Az összefoglalás eredménye örvendetes módon pozitív. Idézzünk magából a segédkönyvből: „Összességében tehát a településsor a tájban továbbra is él, az UNESCO részére történt előterjesztésnek az a fő motívuma, amely a terület legfőbb értékének a „kezdetektől fogva mind a mai napig a tájjal harmóniában élő ember kultúráját” jelentette, néhány kisebb gondot leszámítva még nem sérült jóvátehetetlenül.
 
A következőkben azoknak a mai eszközöknek, azok főbb elemeinek a bemutatására kerül sor, melyek lehetővé teszik a meglévő értékek továbbélését. Ezek: „Jogszabályok. Területrendezési tervek. Településrendezési tervek, bennük fel-fel tűnve a kezelési terv. A tervtanács és munkájára támaszkodni tudó építési hatóság.” Ezt a szöveges részt jól áttekinthető, kis, színes térképvázlatok teszik érthetőbbé. 
Tanulságos a kezelési tervvel kapcsolatos rövid összefoglalás, amely szinte kizárólag a táji, természeti adottságok megőrzésének fontosságára koncentrál, és finom kritikát fogalmaz meg a Fertő-táj nagyobb részén osztozó osztrák fél tevékenységével kapcsolatban, amikor utal a szélerőművek nem éppen világörökségi helyszínhez méltó megjelenésére. Ugyanis közismert, hogy a Fertő-tó fölötti dombvidékről jól látható az osztrák fél, tó közeli, az egész horizontot uraló szélerőmű erdeje. Ez a kritika reményt nyújt arra, hogy, bár Magyarországon is elkezdődött a szélerőmű parkok létesítése, az nem fog megjelenni a Fertő-táj magyarországi területén.  
 
A könyv innen kezdve foglalkozik konkrétan a településrendezési tervekkel, azok tartalmával. részletesebben a település szerkezeti tervekkel. Figyelemre érdemes az utóbbiak ismertetését bevezető mondat: „A település szerkezeti terve az a társadalmi-műszaki terv, amely a választott „laikus”testület számára még érthetően foglalja egybe, s köti területekhez, és teszi vállalhatóvá és vállalandóvá a település fejlesztési elképzeléseit, választott jövőjét”. Ez a mondat rávilágít arra a tényre, hogy ritkaság, ha településeink önkormányzati testületének tagjai között építész, vagy a településrendezés problematikáját ismerő műszaki szakember is található. Vagyis, az önkormányzatok ebből a szempontból valóban „laikusok”, akik közérthető, egyértelmű eligazítást kellene, hogy kapjanak, a kötelező előírások paragrafus tömege és jogi nyelvezetének, olykor homályos megfogalmazása helyett.
 
Erre a problémára a szerkesztők a következő mondatban utalnak: „A szerkezeti terv szépre törekvését – részben a mai magyar jogi környezetből adódóan –  nem mindig tudja a szabályzat és a szabályozási terv kikényszeríteni az építők és tervezők által igényelt nem idevaló építészeti elemek hatóságilag kikényszeríthető elvetését". A segédkönyv célja éppen ennek az ellentmondásnak a feloldása. 
 
A könyv szerkesztői ez után, vázlatosan, hat település szerkezeti tervét ismertetik, azokat színes mellékletként is megismertetve, és megnevezve azok tervezőit. Majd a szerkezeti tervek részét képező építési szabályozási tervvel, ill. szabályzattal foglakoznak, röviden összefoglalva azok használatának mikéntjét. Majd konkrétan bemutatják Fertőrákos, Fertőd és Fertőszéplak szabályozási tervét.
Az előzmények ilyen mélységű ismertetése után jutunk el konkrétan az épületek létesítésének problematikájához. Ezzel kapcsolatban a szerkesztők lényegre törően négy kérdést tesznek fel: Mit; hova; miből; kivel. A „miből” kérdés az alkalmazott építőanyagokra, formákra vonatkozik, a „kivel” kérdés pedig a helyi adottságokat ismerő és tisztelő tervezőkre és kivitelezőkre. 
 
A feltett kérdésekre mintegy válaszul, egyúttal a segédkönyv befejezéseként, a világörökség területén az utóbbi néhány évben elkészült, vagy hamarosan befejezésre kerülő jó példákat, konkrét építési terveket mutatnak be, tervezőik megnevezésével együtt. Ez, a színes fényképekkel is kiegészített bemutatás, nagyon okosan, nem szorítkozik csak lakóházakra, hanem van köztük középület, gazdasági épület és nyaraló is. 
 
Nagy érdeme a könyvnek, hogy nem valamiféle rosszul értelmezett hagyományőrzésként szolgalelkű másolásra ösztönöz, hanem kifejezetten a XXI. századi korszerű építési elveket tartja szem előtt. Teszi mindezt a gyakorló építéstervező szemléletével, közérthetően megfogalmazva. A könyv megjelentetésnek célját tekintve, - a címében is benne van: építészeti segédkönyv, - talán a szükségesnél kicsit hosszabb, a táji környezet változásainak leírása. Jobb lett volna még több jó építészeti példa bemutatása. Igaz, ennek a „kedvcsináló” 
kiadványnak a hátlapján olvashatunk egy rövid tájékoztatást arról, hogy ez a segédkönyv egy tervezett sorozat csupán első kötetét jelenti.
 
A szerkesztők a segédkönyv további négy kötetét – pályázati lehetőségeik függvényében – évenként tervezik megjelentetni a következő, már jóval részletesebb, tematikus tartalommal: lakóépületek; üdülőépületek; közösségi és gazdasági épületek; tematikus példány, az épületrészek megfelelőségének elemzésével. 
Az utóbbi témával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ugyancsak a múlt év végén jelent meg, a Nemzeti Agrárszaktanácsi Képzési és Vidékfejlesztési Intézet kiadásában a „Balaton-Felvidéki Építészeti Útmutató.” címmel egy 100 oldalas kiadvány, hasonló céllal, vagyis egy másik tájegység hagyományos táji és építészeti értékeinek megmentése érdekében. Célszerű lenne a jövőben a további ilyen kiadványok tartalmi összehangolása.
 
Olvasva a Fertő-táj építészeti segédkönyvét, feltétlenül örülnünk kell a megjelentetésének, amely mindenképpen hiánypótlónak tekinthető, egy olyan táji környezetben, ahol valóban indokolt egyértelmű esztétikai, formai építészeti irányelvek rögzítésére a természeti, és épített örökségünk értékeinek megőrzése érdekében.
 
Ugyanakkor elszomorító, hogy egy ilyen nagyon fontos és pozitív kezdeményezés folytatásához is pályázni kell az illetékeseknek, és még így is, a további kötetek csupán évenkénti megjelentetésével mernek  számolni. Pedig négy év alatt, az ilyen segédkönyvek támogatása nélkül, a már említett jogi háttér számos bizonytalansága miatt, nagyon sok kár érheti a Fertő-tájat, annak építészeti hagyományait, amit el lehetne kerülni, ha a tervezett kötetek anyagát összevonva, azt rövid időn belül egyszerre ki lehetne adni. Természetesnek kellene lenni, hogy a Fertő-táj, mint a világörökség része, pályáztatás nélkül, automatikusan megkapjon minden támogatást az olyan kezdeményezéshez, amely a táj értékeinek megőrzését segíti elő.  
 
Csak remélni lehet, hogy legalább ez az első „kedvcsináló” kötet valóban el fog jutni valamennyi önkormányzathoz, építési hatósághoz, minden e tájon építkezni szándékozóhoz és tervezőhöz, hogy így váljanak élő gyakorlattá a benne foglaltak. Jó lenne, ha ez a könyv példaként szolgálna, és arra ösztönözné az illetékeseket, hogy az ország más tájegységei számára is készíttessenek hasonló kiadványokat, hogy segítsen elejét venni, ill. meggátolni, egyedülállóan szép, és itt-ott még meglévő hagyományos faluképeink további tönkretételét, ami napjainkban folyik.   
 
Simányi Frigyes
     építész
 
ÉPÍTÉSZET

Ingyenes Képzés

Ingyenes Képzés
TELEPÜLÉSI ENERGIAGAZDÁLKODÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Hogyan építsünk fel egy energiatudatos fejlesztési programot vagy projektet ?
Mily...
ÉPÍTÉSZET

Baumit: Öregedésgátlás a homlokzatnak!

Baumit: Öregedésgátlás a homlokzatnak!
Tartós tisztaság tartós szépség : Baumit NanoporTop
A homlokzat felülete az „épület külső bevonataként“ gyakran szélsős&...
ÉPÍTÉSZET

Murexin: új árlista új termékekkel!

Murexin: új árlista új termékekkel!
Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy 2015. augusztus 10-től termékeinkre új listaárak lépnek érvénybe.
Az ú...
ÉPÍTÉSZET

Megújul Kecskemét egyik legszebb épülete

Megújul Kecskemét egyik legszebb épülete
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ferenc-programjának anyagi támogatásával megújult Kecskeméten a Cifrapalota homlokzata , a belső terek egy r&eac...
ÉPÍTÉSZET

Átadták a felújított Széchenyi-mauzóleumot Nagycenken

Átadták a felújított Széchenyi-mauzóleumot Nagycenken
Nagycenk , 2015. július 24. A felújított Széchenyi-mauzóleum a nagycenki temetőben a rekonstrukció átadásának napján , 2015. július 2...
ÉPÍTÉSZET

Építkezés ….mire figyeljünk meleg időben?

Építkezés ….mire figyeljünk meleg időben?
Megérkezett az igazi nyár, napsütés, kánikula, fürdőzés, bikinis lányok, szabadságolások és még sorolhatnánk...
ÉPÍTÉSZET

Gondolatok a múzeumi negyedről

Gondolatok a múzeumi negyedről
A Magyar Nemzet 2015. július 2. csütörtöki számában megjelent Váli István Csaba építészmérnök , műemlékvédelmi s...
ÉPÍTÉSZET

Műemlékileg védett népi épületeink és tájházaink

Műemlékileg védett népi épületeink és tájházaink
A műemlékvédelemmel összefüggő , olyan témával kívánok foglalkozni , amelyről csak igen ritkán esik szó , de ha mégis , akkor sem talál...
ÉPÍTÉSZET

Irodaháznak építették meg a Star Trek-űrhajó mását Kínában

Irodaháznak építették meg a Star Trek-űrhajó mását Kínában

Kína egyik milliárdosa, a Star Trek nagy rajongója cégbirodalmának központját az amerikai tudományos-fantasztikus televíziós fi...

ÉPÍTÉSZET

Vitaanyag a magyarországi tájházak fennmaradásáért

Vitaanyag a magyarországi tájházak fennmaradásáért

Műemlékileg védett népi épületeink és tájházaink helyreállításának és azok fenntartásának mű...

Oldal 5 / 9

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 452 vendég böngészi

bav logo kicsi banner