Close

MADE IN CHINA (II. rész)

A kínai maffiáról

A triádok központja Kína, azon belül is Hongkong, mégis sokakat foglalkoztat, hiszen nagyon elterjedtek Amerikában és Délkelet- Ázsiában is. Emellett pedig Európa számos országában is jelen vannak.
A triádok megalakulásának története részben valós, részben mitikus. Ez a bűnszövetkezet is földalatti mozgalomként indult, azért, hogy letaszítsák hazájuk elnyomóit, a mandzsu uralkodókat. 1674-ben Mandzsúria (ami akkor még nem volt Kína része) háborút indított és elfoglalta a fővárost, Pekinget, leváltotta a Ming dinasztiából származó császárt és saját uralkodóházát ültette a helyére. Ez volt a Qing dinasztia trónra lépésének kezdete.
Uralmuk alatt a kínaiak alsóbbrendű népnek számítottak, mind a közigazgatásban, mind a hétköznapi életben, így hamarosan zavargások robbantak ki. A második mandzsu császár, Kiang Hszi uralkodása alatt lázadás tört ki Fukien tartományban és a császár a Siu Lam (Shaolin) kolostor buddhista harcos papjait sorozta be, hogy leverjék a lázadókat.
De nem csak a Qing-dinasztia elleni harc áll a középpontban, hanem a Shaolin-kolostor lerombolása, a 118 áldozat és az öt életben maradt szerzetes. Ők elmenekültek és öt különböző titkos társaságot alapítottak, melyeknek célja a Qing birodalom megdöntése volt. Titkos jelekkel tartották fenn a kapcsolatot egymással. Az öt társaság egy közös jelet használt: egy háromszögbe foglalt kínai „Hung” jelet (Hung volt a családneve az utolsó Ming császárnak). Még a mai triád-tagok is ősatyjukként tisztelik őket. Miután a Qing-dinasztia megdőlt, a triádoknak nem volt többé közös céljuk. Így átrendeződtek és útjukat új irányba folytatták tovább. Néhányan kizárólag a bűncselekményeknek szentelték életüket – és több esetben ez ma is így van –, mások katonai szövetségre léptek, megint mások szakszervezet vagy kereskedelmi szerveződés címén működtek tovább. Többször mindezek kombinációja lépett életbe. A triádokhoz való csatlakozás tehát nem feltétlen jár együtt a bűnözéssel. Több előnye is van ugyanis: például nemzetközileg lehetnek kapcsolatban olyan emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak, és szükség esetén segítséget vagy védelmet nyújthatnak. Tehát a triádok nem azonosak a kínai bűnügyi szervezetekkel. Ezzel szemben egy 1994-ben Hongkongban hozott rendelet szerint már az is bűncselekménynek vehető, ha valaki triád tag. Azonban aki csupán a tagsága miatt követ el törvényszegést, az sem szükségszerűen aktív bűnöző.
Hongkongban becslések szerint ötven triád csoport működik, amelyek legkevesebb 80 000 tagot számlálnak. Ezek közül tizenöt közösség aktív bűnüldözés szempontjából. Közülük a legnagyobb a V. Yee On, 25 000 fővel.
A leendő tagoknak egy beavatási szertartáson kell részt venniük, amely nem állandó helyen történik, hanem lehet valakinek a pincéjében vagy egy sikátorban is. A helyiségbe csak cipő és zokni nélkül, illetve csupasz mellkassal lehet belépni. Egy három boltívből álló folyosón kell átmenni. Az első boltív keresztezett kardokból áll, és a neve: Áthaladni a Kések hegyén. Emellett mindegyiken más figyelmeztetés olvasható. Az elsőn ez áll: „Ne folytasd tovább az utadat, ha nem vagy hű”; a beavatott egy rituális táncot jár, majd továbbmegy. A második kapu neve: Hűség és tisztesség terme. A boltíven egy jel található, mely azt hirdeti, hogy ezen kapu előtt minden ember egyenlő. Ezután egy piros borítékban fizeti be a beavatási díjat. A harmadik boltív neve: Ég és Föld körforgása, és a boltív oszlopon található egy szimbólum, melynek jelentése: „Ég és Föld körforgása által születnek meg a Hung hősök”. Ezek után az illető áthalad egy bambuszkarikán, ami a triád közösségbe való újjászületést jelképezi. Ekkor a fő terembe ér. Mindkét oldalon magas rangú triád tagok állnak, akik az egész rituálét figyelemmel kísérik, majd a terem végén található oltárhoz mennek, ahol néhány triádok által írt verset olvasnak fel neki. Ugyanis több olyan könyvet tartanak gondosan elzárva, amelyek költészetükről tanúskodnak. Ezután a beavatottnak arcot kell mosnia, le kell vennie a ruháit és fel kell öltöznie egy fehér köpenybe illetőleg egy szalmából készült szandálba. Mindez azt jelképezi, hogy régi életét elmosta a víz és immár felkészült arra, hogy triád tag legyen. Ekkor az oltárhoz megy, mely előtt egy harminchat pontból álló esküt tesz. Ezek közül kiemelek néhányat: Pénzügyi vagy fizikai segítséget nyújtok azon triád-tagnak, akinek testvére vagy szülője halt meg. Aki úgy tesz, mintha nem ismerte volna a bajokat, annak öt villámcsapás által kell vesznie. Amikor a Hung testvérek meglátogatnak, szállást és élelmet adok nekik. Ha valaki idegenként kezeli őket, azt milliárdnyi késsel kell elpusztítani. Ha valótlan adatokat adok meg magamról, azért, hogy Hung család tagja legyek, akkor öt villámcsapás öljön meg. Ha meggondolom magam, és megtagadom azt, hogy a Hung család tagja legyek, akkor milliárdnyi kard által halok meg. A Hung titkokat, jeleket kívülállók számára nem fedem fel, ha mégis, akkor milliárdnyi kard által halok meg.
Ezután levágnak egy kakast, vérét egy borral telt tálba csöpögtetik. Mindehhez hozzáadják egy sárga papír elégetett hamuját; ebből kell innia a beavatottnak. Ekkor a tálat eltörik, ami szimbolizálja, mi történik, ha az illető áruló lesz. A ceremónia egy étteremben zárul, ahova az egybegyűltek ünneplés céljából mennek. A gondosan kidolgozott szertartás félelmet és tiszteletet kelt a triádok intézménye iránt. Ameddig ezek „betöltik a szívét”, hűséges marad. Azonban egy hongkongi rajtaütés óta ezen szertartások már nem ilyen bonyolultak. Néha az új tag lemond a beavatási ceremóniáról, helyette pedig Guan Yu, a háború istenének oltára előtt teszi le az esküt.
A triád kifejezést a kínai kormány adta azon titkos közösségek megnevezésére, akik egy háromszög alakú jellel szimbolizálták magukat. A háromszög az ég, a föld és az ember egységére utal. De még azóta is sokszor ekként aposztrofálják önmagukat. A Hung jel színe pedig vörös, ami a Távol-Keleten a legkedvezőbb és legsikeresebb jelentésű szín. Ez a Ming dinasztia alapítójára, Hung Wu-ra utal.
A triádokat gyakran Hung Mun-nak is nevezik, de ismertek a „Menny és a Föld Társasága”, valamint a „Hung Társaság” elnevezések is.
Néhány kínai triád bűnözői tevékenysége magában foglalja az utcai bűnözést, a szerencsejátékot, a zsarolást, és a prostitúciót. Nemzetközi szinten pedig a kábítószer,- ember,- és árucsempészetet, illetve a hamisítást.
Magyarországon nem kerülnek nyilvánosságra a kínai maffia által elkövetett bűncselekmények annak ellenére – vagy éppen azért –, mert néha akadnak emberek, akik el-eltűnnek…


Egy magyar Kínában

Sz. László Kínából importál termékeket, melyeket azután Magyarországon és más európai országban értékesít. Évente két hónapot tartózkodik Kínában, így az országról és az ott élőkről sok tapasztalata van.
Belső-Kínában – mint mondta –, még elég rosszak a körülmények, például patkányok járkálnak az utcán. Azonban az emberek nagy része a városokban él, ahol ezen viszonyok már nem jellemzőek. A gazdaság azért erős, mert rengeteg gyár van. Ezek területén két vagy három nagy épület van, az egyik csak azért van, hogy a dolgozók ott lakjanak. Ott kézzel készítik az árukat. Az asztalok egymás mellett helyezkednek el és megvannak a munkafolyamatok. Az itt dolgozók nagyrészt elégedettek, mert mindenük megvan, adnak nekik lakást, ételt.

Úgy véli, Európában nincs még egy ilyen ország, ahol ennyi kínai lenne, mint Magyarországon. Az a véleménye, hogy a vámhatóságnak a kínai piacra is el kellene menni, nem csak a kiskereskedőkhöz. De az, hogy ez nem történik meg, nem a kínaiak hibája.
A magyar kínai étkezdék semmilyen szinten nem hasonlítanak a Kínában találhatóakhoz. Az elnevezésük esetleg ugyanolyan, de az összetételük nem. Főleg azért sem, mert amiből ők ott kinn főznek, olyan alapanyagokat Magyarországon nem lehet termeszteni. Itt ízfokozókat és egyéb adalékokat tesznek bele annak érdekében, hogy hasonló állagú legyen az étel.
Az ottani éttermekben minden van, mert régebben, a nagy szegénységben mindent meg kellett enniük, ami mozog. Látott már kettévágott aligátort is. Egyik Kínában élő barátja pedig csak fél év után jött rá, hogy ő nap mint nap emberhúst evett, amit egy kis batyuban tálaltak. Kiderült, hogy néhány egyén nem volt szimpatikus az étterem tulajdonosának, és ezért jutottak erre a sorsra…
A közlekedésük nagyon szervezett. Azokban a városokban, ahova ő szokott járni, minimum harmincszor annyi autó van, mint Magyarországon, és soha nem volt dugóban. Mint mondja, Kínában ha valahova elterveznek egy utat, akkor az jövő héten ott lesz. Folyamatosan építkeznek. Az épületek gyorsan, jó anyagokból készülnek. Amikor Sanghajban egy óriási üzleti negyedet építettek, akkor két éven keresztül az egész világ cementtermelésének 80%-át oda szállították.

Azonban a nagyvárosokban ő még nem látta a Napot. Meleg ugyan van, de sosincs tiszta kék ég. Szürkületben élnek az emberek.
Tudomása szerint Kínának három éve volt körülbelül 19 000 milliárd dollár devizatartaléka. Mindent dollárban árulnak, de a cégek csak jenben vehetik ki a pénzt. Amerika háromnegyede pedig Kínáé és Japáné. Így csak példát lehet venni róluk, hogy mit csináltak a semmiből. Negyven-ötven évvel ezelőtt nem volt mit enniük az embereknek. Itt az az elképzelése az embereknek, hogy Kína egy szegény ország, de ha odautazik valaki és például a közlekedési eszközöket összehasonlítja az Európában tapasztaltakkal, akkor minden bizonnyal másként gondolkodik majd.
Úgy gondolja, hogy végleg nem költözne ki, esetleg néhány évre. Emellett elmondása szerint, semmivel sem rosszabb ott, mint itt, azon kívül, hogy nincsen Nap, illetve más a kultúra. A kínaiaknak alapjában nincsen bajuk az életben, azokat kivéve, akik vidéken laknak, vagy ahol három generáció lakik egy lakásban.

A kínai gyógyszertárakban kilencven-százféle növény található, s ha valaki elmondja, mi a problémája, vesznek egy kicsit ebből, egy kicsit abból, összekeverik, tea formájában megisszák, és elmúlik a betegség. A világ másik felén pedig egyesek abban érdekeltek, hogy betegek legyenek az emberek, nem egészségesek. Az orvosok jutalékot kapnak, milyen gyógyszert írnak fel. Tehát azt vette észre, hogy a szociális hálózat Kínában sokkal jobb, mint bárhol máshol. Ott az emberek mindent megkapnak, hogy éljenek. Igaz, sok pénzt nem. De a gazdagság is ideológia kérdése, ott nincsen számla, mindenük megvan. A körülmények ugyan nemigen jók, nem utazgatnak és nincsenek extra dolgok, de boldogok.

 Folytatása következik.

(A I. részben a Kína múltjáról és jelenéről olvashattunk itt. A III. részben pedig a magyarországi kínaiakról lesz szó.)
 
Horváth Veronika

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top