Hétfőn a parlament megszavazta, hogy a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedjen. A képviselők elfogadták a területfejlesztési törvényt és a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról és megválasztásáról alkotmánymódosítást is.
Döntés a nyugdíjjárulék emeléséről
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli. Az emelés mintegy 40 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatát Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton azzal indokolta, hogy a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. Az MSZP, a Jobbik és az LMP elutasította a járulékemelést célzó indítványt.
Elfogadták a területfejlesztési törvényt
A szabálytalan építkezések feltárást segíti elő többek között a területfejlesztési törvény, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.A képviselők 264 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyták jóvá a jogszabályt, amelyet mindhárom ellenzéki frakció elutasított.
A területfejlesztési törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés egyik célja, hogy elősegítse a szabálytalan építkezések feltárását. A jogszabály egyúttal lehetővé teszi a közterület „nem rendeltetésszerű” használatának megtiltását, s létrehozza az építésügyi monitoring rendszert. Ezzel lehetővé válik egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely az egyes területek, építmények térbeli jellemzőit tartalmazza. A jogszabály az épített folyamatok figyelemmel kísérését, a szabálytalan építkezések hatékonyabb kiszűrését is lehetővé teszi.
Kétharmados többség kell a legfőbb ügyész megválasztásához
A képviselők elfogadták azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely szerint a jövőben a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben.A Ház 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a kormány október elején kezdeményezett indítványát. A javaslatot a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta.
A módosítás célja az indoklás szerint az, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyész interpellálhatóságával kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja. Ugyanakkor a képviselők kérdést változatlanul intézhetnek a legfőbb ügyészhez.
Alkotmánymódosítás a jogszabályok kihirdetéséről
Az alkotmánymódosítás rögzíti, hogy a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni és egyértelművé teszi, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége. Bekerül az alaptörvénybe, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki, ahogyan megjelenik az alaptörvény szövegében a kormánymegbízotti cím is. A módosítás alapján az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.
Az Alkotmány rögzíti a PSZÁF jogállását
A Ház előtt lévő új PSZÁF-törvénnyel összhangban az alkotmányba is bekerül, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alkotmányi jogállással, jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv. Elnöke rendeletet adhat ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A javaslat a hatályos törvényi szabályozással azonos módon rendezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és alelnökeinek kinevezési rendjét.
További két évig fennmaradhat a Robin Hood-adó
További két évig, 2013. január 1-ig hatályban maradhat az energetikai cégekre két évvel ezelőtt kivetett úgynevezett Robin Hood-adó, miután a parlament elfogadta a számvevőszéki és költségvetési bizottság vonatkozó, az adó- és járuléktörvényekhez benyújtott módosító javaslatát. A kormány által is támogatott módosítás értelmében az extraadó még két adóévben, 2011-ben és 2012-ben is megmarad, és csak 2013. január elsejével szűnik meg. A bizottsági javaslat azzal indokolta az adó hatályának meghosszabbítását, hogy forrást kell teremteni a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások költségcsökkentő felújításához, így különösen egyedi fűtésszabályozás kialakításához. Az energiaellátók különadójának bevezetését 2008-ban ugyanezzel a szándékkal indokolta a Gyurcsány-kormány, akkor 2009. január 1-től 2010. december 31-ig kiszabva azt. Az adó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka.
Jóváhagyták az EU és Szerbia társulási megállapodását
Az Országgyűlés 315 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 43 tartózkodással elfogadta az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A kormánypártok mellett az MSZP és az LMP is támogatta az előterjesztést; a Jobbik frakciójának tagjai a nemmel szavazó Murányi Levente és Zakó László kivételével tartózkodtak.
Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás az első mérföldköve Szerbia leendő európai integrációjának, azonban nem jelent tagfelvételi kötelezettséget az EU számára. A megállapodás rögzíti, hogy a társulást egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani. A megállapodás végrehajtását a Stabilizációs és Társulási Tanács évente felülvizsgálja.
A társulási megállapodás vitájában Németh Zsolt külügyi államtitkár a többi között hangsúlyozta: ígéretes, hogy Szerbiában törvényt alkottak a kulturális autonómiáról, valamint biztatónak nevezte a Magyarország és a Szerbia közötti kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás megkötését. Az államtitkár szerint Szerbiának az emberi jogok vonatkozásában még vannak feladatai. A jobbikos Novák Előd felszólalásában elmondta: azért nem támogatják a javaslatot, mert Szerbia uniós csatlakozását csak a vajdasági magyarok önrendelkezésének megadásával tartják elképzelhetőnek.
Éles vita az Izraellel való kapcsolatokról
A képviselők egyhangú szavazással fogadták el az Európai Unió és Azerbajdzsán, Grúzia, valamint Moldova és az Orosz Föderáció közötti együttműködési megállapodásról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően éles vita robban ki az Európai Közösség és Izrael kapcsolatáról: míg Kőszegi Zoltán (Fidesz) még úgy fogalmazott, hogy a keresztény magyar állam parlamenti képviselőiként kötelességünk, hogy a történelmi zsidó igazság és a történelmi keresztény szeretet együttesen tudjon érvényesülni a világbéke megteremtésében, addig a Jobbik képviselői már az Izraellel való kapcsolatok felülvizsgálatát szorgalmazták az ott működő apartheid miatt. Pörzse Sándor (Jobbik) képviselő trágár kifejezésekkel szidalmazta a szocialista frakciót Bárándy Gergely (MSZP) felszólalása alatt, emiatt később összeült a házbizottság is. A testület megállapította, hogy nincs helye a parlamentben olyan jellegű kifejezéseknek, amelyet a Jobbik frakció tagjai használtak. Pörzse később bocsánatot kért, ám ezt sem Mesterházy Attila az MSZP, sem pedig Schiffer András, az LMP képviselője nem tartotta elegendőnek. Az Országgyűlés végül 306 igen szavazattal ratifikálta az uniós tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodást, amelyre a jobbikos képviselők egyöntetűen nemet mondtak, az LMP 7 politikusa pedig tartózkodott.
Elfogadták az uniós csatlakozással összefüggő törvények módosítását
Elfogadta az Országgyűlés az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénymódosításokról, illetve törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló jogszabályt. Az indítvány indoklása szerint a külkereskedelmi engedélyezési eljárásban kivethető bírságra jelenleg nincs törvényi háttér, ezért a külkereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos rendelkezések közé célszerű beilleszteni a bírságfizetésre vonatkozó felhatalmazást. A javaslatot négy frakció támogatta, a szocialista képviselők tartózkodtak.
forrás: magyarorszag.hu