Ring Magazin

Csütörtök, 2018. Jûlius 19.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra KULTÚRA Bozóky Balázs: Négy dán vers

Bozóky Balázs: Négy dán vers

E-mail Nyomtatás PDF

negydanversBozóky Balázs ( Budapest, 1981. nov. 26-) kortárs író, költő, színházkritikus 2010 óta foglalkozik műfordítással is. Legfőképpen dán és amerikai költők a magyar olvasók számára mindeddig ismeretlen alkotásait ültette át magyar nyelvre. Mivel Bozóky Balázs ars poéticája a magyar kulturális élet felvirágoztatása, ezen művei is arra irányítják a figyelmünket, hogy érdemes dán költészettel is foglalkoznunk, hiszen érdekes, szép versekkel gazdagodhatunk.
Hans Christian Andersen kevésbbé ismert versei közül is olvashatunk itt egyet, ahogy Jeppe Jensen, írói álnevén Jeppe Aakjaer (Viborg (Skive), 1866. szeptember 10. – Jenle (Skive), 1930. április 22.) dán költő és regényírótól is.
Továbbá Thøger Larsen és Tove Irma Margit Ditlevsen (1917  december 14 – 1976 március 7) egy-egy verse is olvasható.

Bozóky Balázs további versfordításait sorozatban közöljük.

Hans Christian Andersen : Det gamle Træ, o lad det staa


Det gamle Træ, o lad det
staa
Indtil det døer af Ælde;
Saamange Ting det husker
paa.
Hvad kan det ikke melde.
blomster så,
de friske grene hælde.
Det gamle træ, o, lad det
stå,
det må I ikke fælde!

Nu vil jeg da på vandring
gå,
men det kan jeg fornemme,
man rejser ud for hjem at
nå, thi bedst er det dog
hjemme.
Når træet her har blomste
det
vil min hjemkomst
melde.
Det gamle træ, o, lad det
stå,
det må I ikke fælde!


Hans Christian Andersen : A vén fát, ó ne vágd ki


A vén fát, ó ne vágd ki,
Míg ereiben élet van:
Oly sok mindenre emlékszik,
Amiről most nem szólhat.
Láttuk ezerszer virágba borulni,
rügyező zöld ágakkal.
A vén fát, ó ne vágd ki,
ne tévesszen meg a kora!


Most hív a világ, mennem kell,
de biztosan szívemben érzem már,
ki elhagyja otthonát egyszer
keresni fogja mindig hazáját.
Tudd, hogy hazatértem én
Ha ez a fa kivirágzik újra.
A vén fát, ó ne vágd ki,
ne tévesszen meg a kora.

 
Jeppe Aakjaer : MAJNAT NAAR


Vildgaasen larmer
Valborgnat,
hvem lægger sig da til at
ove?
Da vandrer man ensomt
med Dug paa Hat
langs Fjord og knoppende
Skove.
Derude straaler en Stjerne
saa stor,
at helt den fylder mit Øje;
den samme Stjerne forvist
jeg tror,
jeg saa over
Barndommens Høje.
Og Vibeskriget rækker saa
langt;
dog længere Længslerne
rækker.
Hvor bliver ens Hjærte
bitterlig trangt,
naar Klyden i Majnatten
trækker!
Det pipper i Mos, og det
pibler i Græs,
det sprætter i hældende
Kroner;
der kommer en Duft fra det
yderste Næs
af tusinde smaa
Anemoner.
Saa ensomt bræger det
spæde Lam
paa Bakken langt i det
 erne,
og Frøerne kvækker fra
Pyt og Dam,
som sang det fra Stjerne til
Stjerne.
29/4 1916.

Jeppe Aakjaer : Május éjszakán


Mikor a vadlibák gázolnak májusban,
Ki tudná álomra hajtani a fejét?
Itt egyedül jár most harmatos kalapjában

a bimbódzó erdő a hosszú fjord meg én.
Egy ragyogó csillag az égen,
Most teljesen elvakít megint:
Ugyanezt a csillagot néztem
fiatalságom múltbeli egein.


A rikácsolás hangja messze ér,
Oda ahol a vágyak sorakoznak,
Keserűen facsarja szívem zenéjét
a gulipán madár májusi sikolya!
Csacsog tovább és szökken a fűben,
Keresztül vág a lankás lejtőn,
Távoli földnyelv illatát érzem,
ezernyi szellőrózsa emlékéből.


Oly magányosan béget egy kis bárány
A dombtetőn messze a távolban,
És békák brekegik a tavacskán,
nótáját az örök csillagoknak.

 

Thøger Larsen : Ebéd

 

 


Hevesen és céltalanul
süt egy tűznyaláb,
A déli hőség tüzes sugarával,
A száraz sziklák homokszürke foltján,
Bogarak gyűlnek a csapzott bokrokra,
Nagyot nyújtózkodik e csendes nap.

 

Szúnyogok és lepkék repkednek köröttem,

A levegőből, lombokból fuvola zene árad,

Dallamára táncol a horizont ott messze,

Mereven és bután néz a hal,
A tó fényes, sűrű vizében,
Beleveri farkát a partvonalba,
És leúszik tátogva a tó mélyére,
Majd megáll a víz világos fenekén,
Buborék szökken szájából a magasba,
Úgy bámul most a víz felszíne felé,
Mint a lüktető nap tűzarany medúzája.

Egy parasztlány falatozik az árokban,
Rövid ujjú ingben meztelen karokkal,
Keblein csurog a víz, gyűrődik ruhája,
A cseppeket a nap és a hús melege ontja.
De jó ez a meleg itt a homok strandján,
Micsoda nyári nap, csodás, és Dán.
De csodás de dán!

 

Tove Ditlevsen: Házasélet (Ægteskab)


Az újra megélt szenvedély,
egy másik ölelése miatt riadt fel,
távkapcsolat egy hűvös bőrrel,
egy ismeretlen asszony álombéli arca
a város neon fényeiben –
vagy: egy fiatal katona tekintetében
a vonaton csillogó szempár,
melyben nyugalomra lelt
az egyszerű elme önmagát reflektálja
és felkérődzi a megemészthetetlent
minden sejtető érettséggel –
fordul felém érdeklődően, érzékien,
elrejtve a sötét vágyat.
És én, ki már belaktam ezt a házat,
megtermékenyítem a port
egy törékeny gondolattal saját életem,
napi munkáim sárga zománcba feledkezett homályos imák,
és egy vödör halk hűsége –
burkoltan magyarázza titkos arcát,
hirtelen meztelen, szinte védtelen
mikor a természet visszahódítja az elhagyott kerteket:
a lobbanékony érzékenység parányi szikrája,
satnyán, titkosan kényszerítve ki a szerelem
hivatalos halálát teljesen oktalanul.
Látom ahogy tovább megy, és felidézi
a simogatásokat névtelen szeretőknek,
tán az övét is egyszer, de nekem már soha többé
nem ébreszti fel a vágyam az emlékeimben sem,
soha többé.
Némán megtagadjuk, bosszúsan, egyedül,
hajlandóságunkat arra, hogy felébresszük
érzéki vágyainkat. 

2016. 12. 12. Budapest 

 


(5 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Megjelent az A Mi Otthonunk júliusi száma

cimlap 2018julius 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 361 vendég böngészi

bav logo kicsi banner