Ring Magazin

Hétfô, 2018. Május 21.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Belföld Orbán Viktor: mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk

Orbán Viktor: mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk

E-mail Nyomtatás PDF

Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd.
Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk". Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de "ha támadnak bennünket (...), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten".
"Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.
"Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak" - folytatta -, "a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen". Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják, ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes többi pártra együttvéve. Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, "igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. "Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni" - fogalmazott.
Azt is mondta: régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most. "A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek" - fogalmazott.
Szavai szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.
"Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. (...) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.
Jelezte: a ciklus végére elérheti a kormányon és az ellenzékben töltött évek egyensúlyát - 16-16 év -, és "akkor még mindig csak döntetlenre állok majd (...), de nem érjük be a döntetlennel" - tette világossá az újraválasztott miniszterelnök.
Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban - amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik - az öt legjobb uniós állam között legyen.
"Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni" - fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.
Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.
Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.
Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.
Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy "az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el". Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre - hangoztatta.
A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. "Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait" - közölte.
A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak.
Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál - sorolta.
Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".
"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért", alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem - fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg - értékelt.
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására". Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk - emelte ki.
Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".
Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy "el lehet fogyni". A megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást megelőz, minden mást felülír" - mondta.
Úgy fogalmazott, "egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle".
Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk" - tette hozzá.
Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik - figyelmeztetett.
Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi.
"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz" - hangsúlyozta.
Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások talajára.
Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, "ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem". Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. "Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen" - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.
A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne - fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára". "Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - közölte.
Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".

MTI

A fotón: Orbán Viktor miniszterelnök (k) ünnepélyes eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. MTI Fotó: Kovács Tamás


(1 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk májusi száma

amio 2018majus 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 709 vendég böngészi

bav logo kicsi banner