Ring Magazin

Hétfô, 2017. December 11.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Ütköző Ferde szemmel...

Ferde szemmel...

E-mail Nyomtatás PDF

01.kkk.csucs.ellnezekAz évszázad második legrosszabb üzlete a Belgrád-Budapest vasútvonal - adta ki közleményét a Lehet Más a Politika, miközben Szél Bernadett, egy Tibet százlót magára kötve demonstrált a Kínai Népköztársaság küldöttsége és a megállapodások ellen a magyar parlamentben. a KKKE csúcs a világ és a hazai ellenzék szemével szemszögéből.

A kínai miniszterelnök látogatásával a Budapest-Belgrád-vasútvonal építése is megindulhat. A több mint 500 milliárd forintos felújítás kínai hitelből valósul meg, és szakértők szerint 2400 év alatt térül meg, ez Paks 2 után az évszázad második legrosszabb üzlete, amellyel a magyar vállalkozások és a magyar vidék helyett megint Orbán oligarchái járnak jól - írta az Országos Sajtóközponthoz eljuttatott közleményében, az LMP a KKKE csúcs kapcsán. 

Ha a szakmai szempontokat nézzük, a projekttel szemben csak ellenérveket lehet felsorakoztatni: várhatóan soha nem fog megtérülni, így a fenntarthatósága is több mint kétséges. A kormány ismételten eladósítja a magyar embereket, ráadásul a gigaprojekt miatt évtizedek óta elmaradó fejlesztésekről kell lemondania a mély gazdasági válságban lévő magyar vidéknek. A 2400 év alatt megtérülő kínai hitel, a kínai cégek foglalkoztatása és Mészáros Lőrinc megjelenése ismét azt bizonyítja: a keleti nyitás nem Magyarország, hanem a miniszterelnök oligarcháinak érdeke. - jelentette ki Schmuck Erzsébet, frakcióvezető-helyettes. Az LMP-kormány 2018-tól visszaállítja az ország gazdasági és diplomáciai koordináta-rendszerét, és azokkal magyar kis-és középvállalkozásokkal köt stratégiai szövetséget, amelyekkel Magyarországon valóban új korszak kezdődhet. - áll közleményükben. 

A kínai csábító szavak ?

A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál a budapesti Kína-KKE-csúcstalálkozóval kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. Mindhárom orgánum bírálta a budapesti eseményeket. 

A Süddeutsche Zeitung Kína maga alá rendeli Kelet-Európát címmel közölte az online kiadásában Daniel Brössler kommentárját, amely szerint "Peking kihasználja az EU belső gyengeségét, hogy Európa keleti részén kiépítse hatalmát", és erre főleg "a zárt társadalmak képviselői fogékonyak, mint Orbán Viktor magyar kormányfő".
Kifejtette, hogy Peking Európa keleti részén is úgy jár el, mint Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában, vagyis "befolyást vásárol befektetésekkel". Partnereit "kényelmes finanszírozású projektekkel csábítja", mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizációja, és ezzel nemcsak a hazai ipar felesleges kapacitásait csökkenti, hanem "új függőségeket teremt".
Hozzátette: "feltűnő", hogy mennyire fogékonyak a távol-keleti "csábító szavakra" a zárt társadalmak képviselői, akik azt gondolják, hogy nemcsak befektetőre találnak, hanem "szövetségesekre a liberális demokrácia elleni harcban".
Mindez "inkább Brüsszel problémája, mintsem Pekingé", hiszen Kína csupán kihasználja a lehetőségeket befolyásának növelésére, az EU-nak pedig "fel kell ismernie, hogy mily nagy mértékben gyengítik kifelé a belső törései és ellentmondásai" - írta a Süddeutsche Zeitung.

Élet az EU-n túl

A Handelsblatt Kelet-Európa összebarátkozik Kínával címmel közölte szerdai számában Hans-Peter Siebenhaar írását, amely szerint Orbán Viktor számára "a szoros partneri kapcsolat Kínával nemcsak országa keleti irányú megnyitását jelenti", hanem egy "eszközt", amellyel "demonstrálni" lehet a "függetlenséget Brüsszeltől, ahol Orbán egyre inkább vitatott a jobboldali populista irányvonala miatt". Az üzleti lap szerzője hozzátette, hogy "Orbán eddig az EU-s pénzekre volt utalva", és "attól tart, hogy antidemokratikus irányvonala miatt az EU megvonja a támogatásokat".
A Spiegel Online Kelet-Európa hódol Pekingnek - és milliárdokat remél címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte, hogy Magyarország a Kínát "leghevesebben körüludvarló kelet-európai országok közé tartozik", és Orbán Viktor a keleti nyitás politikájával új pénzügyi forrásokat és piacokat akar megnyitni Oroszországban, Kínában és Közép-Ázsiában, hogy így ellensúlyozza az uniós támogatások 2020-tól várható csökkenését. Az ország ezzel jelzi, hogy "van élet az EU-n kívül", azonban Peking szerepvállalása a térségben nem annyira jelentős, mint amilyennek látszik, a hivatalos adatok szerint Kína 6-8 milliárd dollárt fektetett be a régióban, míg Németországban csak 2016-ban 12 milliárd eurót - írta a Spiegel Online szerzője.

 


(1 értékelés)
 

Kína Európában - Budapesten

01kinaicsucs.nagy resize resizeselyemut resize resizekakas resize resizekinaiak resize resizerepter resize resizeparlament resize resize
Budapest középpont lett: Közép-Kelet-Európa és Kína legmagasabb rangú politikusai, pénzügyi, gazdasági vezetői találkoztak ép itt. Vonultak a delegációk, bénult a város, sokkolódott a sajtó, özönlöttek a hírek. Aláírták, elindították, megindul, elkészült, átadták, átvették. Összeállításunkban Kína és a csúcstalálkozó szerepét igyekeztünk összefoglalni. 3 nap számos cikk - képeinkre kattintva és oldalainkon tallózhatnak a beszámolók között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 1073 vendég böngészi

bav logo kicsi banner