Ring Magazin

Csütörtök, 2018. Április 26.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Belföld Teremtésvédelem: a világ gyógyulása

Teremtésvédelem: a világ gyógyulása

E-mail Nyomtatás PDF

fabiny20161116

Egy környezetért felelős teológust, Fabiny Tamást választotta a Magyarországi Evangélikus Egyház új püspökévé. Lelkészként, már évekkel ezelőtt foglalkozott a klímavédelemmel és egy lehetséges úgynevezett Zöld Egyház gondolatával is. Biogazdaságot működtetett Luther Market néven és mindig is fontosnak tartotta a világi- és az egyház vezetők együtt gondolkodását a környezetvédelem területén. Ahogyan ő fogalmazza: a teremtésvédelemet, a teremtett világ megőrzését. "Mert, amit az ember megeszik, az átjárja a testét, ha ideológiákkal etetnek, az meghatároz bennünket..." - vallja. Fabiny Tamás 58 éves, 3 gyermek édesapja, 1982-ben szentelték lelkésszé, most pedig püspökké avatták. A teremtett világról, környzetünkről és annak védelméről nyilatkozott az evangelikus.hu portálnak. Ebből olvashatnak most részleteket.

- Teológushallgató koromban Magyarországon szinte még ismeretlen volt az ökológiáról való gondolkodás. Jürgen Moltmann reménységteológiájáról írtam szakdolgozatomat, mely bár érintőlegesen, de foglalkozik a környezetvédelemmel. Az ő teológiai rendszere alapján találkoztam azzal, hogy erre a kérdésre igenis lehet teológiailag reflektálni. Másik élményem id. Harmati Bélához kötődik. A teológusképzésen belül számos teológiai irányzattal ismertetett meg minket, így a felszabadítás teológián át a szenvedésteológia és az ökoteológia is előkerült. Később, amikor a Lutheránus Világszövetséggel kerültem kapcsolatba láttam meg, hogy ott mennyire jelen van a környezetért, a teremtett világért való felszólalás és az arról való gondolkodás. 2003-ban a kanadai Winnipegben megrendezett nagygyűlés A világ gyógyulása címmel került megrendezésre. Akkor már az ökológia markánsan, fő témának számított. A gyűlésen magam is jelen voltam. Ott sorra foglalkoztunk a klímaváltozással, a zöld egyház gondolatával, a teremtésvédelemmel...

Mindez a gyakorlatban hogyan jelenik meg?

– Az egyik ilyen a Templomkert projekt, mely korábban Luther Market néven ment egyházunkban. Itt segíteni próbáljuk a gazdaság bio részét, egyben az áru szállításának átláthatóságát. Igyekszünk előmozdítani azt is, hogy a vásárló lakóhelyéhez közeli helyről vásárolhassa meg a valóban minőségi árut. Ez a projekt egyházunk stratégiáját követi, hiszen a hálózatosságra, fenntarthatóságra és önkéntességre épül. Nagyon remélem, hogy egyházi iskoláinkat is úgy tudjuk működtetni, hogy a környezetről való felelős gondolkodást teljesen természetesen tudjuk képviselni. Feleségem által több ilyen projektről is tudok, ahogy például több Comenius program keretében a Fasori diákok a víz tisztaságával, vagy a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkoztak. A 72 óra kompromisszumok nélkül kezdeményezést is hasonlóan fontosnak tartom, melyet kezdetektől támogatok is. Jó látni, hogy a fiatalok nagyon nyitottak a környezetvédelmi gondolkodásra, így szorgalmazom, hogy iskoláinkban a kötelező önkéntességet használjuk fel jobban ennek a szemléletnek az erősítésére. Nagyon sok mindent lehetne még tenni, egészen odáig, hogy templomaink, épületeink korszerűsítésénél a környezetvédelmi, energetikai felújítások során minél nagyobb hangsúlyt fektessünk a környezetvédelmi irányelvekre.

fabinytamas.interju003

Fabiny Tamás 2016-ban találkozott Ferenc pápával 

Mennyire van a környezetvédelem területén párbeszéd a környezetvédelmi szakemberek és az egyház között?

– A teológusoknak és az egyház vezetőinek meg kell érteniük, hogy rászorulnak a világiak szakértelmére, amire nyitottnak kell lennünk. Nagyon fontos, hogy legyenek világi tudósok, szakemberek, akik ökológiával, energetikával, környezetvédelemmel foglalkoznak és egyúttal elkötelezett keresztények is. Párbeszédet kell kezdeményeznünk. Örömteli, hogy teológusaink közül többek között Béres Tamás, Kodácsy Simon Eszter vagy Reuss András ezt megteszik. Sajnos ma is találkozunk olyan nézetekkel, hogy a környezetvédelemről való teológiai gondolkodás nem a teológia feladata. Addig lesz szakadék a teológusok és az ökológusok között, míg a teológia életidegennek tűnik. Olyan teológiát szükséges kidolgoznunk, mely felismeri, hogy a második hitágazat értelmében az inkarnáció gondolata – Isten, emberré lett – összekapcsolja az Isten világát és az ember világát. Isten felvállalta emberi sorsunkat, ezáltal tudunk mi teológiailag reflektálni arra, hogy mit jelent a bűn, mit jelent a mások szegénységben hagyása, vagy a környezetszennyezés. Amennyiben bűnökről beszélünk, ezekről a bűnökről is beszélünk, melyből Isten meg akar minket váltani.

Felekezetek teológusai, vezetői és laikus szakemberek találkoztak április végén a Vatikánban, ahol közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a Föld védelmében, valamint az emberi méltóságot hangsúlyozták...

– A társadalmi igazságosság egyszerre jelenti a teremtett világ és a másik ember megbecsülését. A teremtéstörténetben úgy olvassuk, hogy az ember is a teremtés része, aki a kultúrparanccsal különösen is nagy méltóságot kapott. Már az Ószövetség is egyértelműen megfogalmazza azokat a törvényeket, melyek a föld védelmére irányulnak, míg a jövevényeknek vagy menekülteknek is Istentől jövő jogot ad arra, hogy befogadják őket. Ne felejtsük el, hogy az ember Isten képmása, és ezáltal van méltóságunk! 

Forrás: evangelikus.hu

Fotó: Magyar Evangélikus Egyház

Az új püspök életútjáról Hír és háttér rovatunkban olvashatnak bővebben.

Fabiny Tamás, Ferenc pápával történő találkozását egy személyes hangvételű jegyzetben örökítette meg - átadta a magyarországi Terike néni üzenetét az egyházfőnek ( az erről készült beszámolóját itt olvashatják) 

 


(1 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk áprilisi száma

amiocimlap 2018apr 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 774 vendég böngészi

bav logo kicsi banner