Ring Magazin

Szerda, 2017. November 22.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány A tudomány műhelyei Az alternatív tény hazugság!

Az alternatív tény hazugság!

E-mail Nyomtatás PDF

mta wsf balna fit

Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett már az MTA alapítása utáni évtizedekben is, de napjainkban még inkább az – mondta Lovász László, az MTA elnöke Jordániában, a 8. World Science Forum tudományos tanácsadással foglalkozó tematikus ülésén. A közösségi oldalaknak óriási a felelőssége, ugyanis elsődleges csatornái lehetnek az áltudomány terjedésének - emelte ki. A szervezők célkitűzése szerint a World Science Forum a tudományos módszerek és eredmények széles körű alkalmazásáról szóló önkritikus párbeszédek konferenciája. Találkozhatnak és tanácskozhatnak a kutatóintézetek, tudományos társaságok, akadémiák, nem kormányzati szervezetek képviselői, fiatal kutatók, újságírók, a tudománnyal foglalkozó miniszterekkel és tanácsadóikkal.

Lovász László így fordult a résztvevőkhöz: „Ha hiszünk a tudomány küldetésében, akkor nem elég kutatni, hanem meg kell győzni a nagyközönséget, a szavazókat, a politikusokat, a tanárokat, az újságírókat arról, hogy támogassák a tudományt, kérjék ki a kutatók véleményét, és tartsák tiszteletben a tudományos tényeket.” A World Science Forum egyik fő témája, hogy milyen módon jutnak el a tudományos eredmények a politikusokhoz és más döntéshozókhoz, érintett vállalkozókhoz. A 2017-es fórumon a kérdéskör kiegészült az „alternatív tények” problémájával is. Mint William Sutherland, a Cambridge-i Egyetem biológus kutatója elmondta: a udományos háttér fontos, egy 2014-es vizsgálat szerint az alanyok a döntések közel felén változtattak azt követően, hogy pontos tájékoztatást kaptak a tudományos háttérről, illetve a tényekről.

- A bizonyítékok szakértőkön keresztül juthatnak el a döntéshozókig. A tudományos tények ismeretében az a politikai döntéshozók felelőssége, hogy az általuk képviselt értékek és más szempontok ismeretében hogyan választanak a lehetséges megoldások közül – mondta William Sutherland. A tudás döntéshozókhoz történő eljuttatása nehéz feladat. A tudomány képviselőinek felelőssége, hogy a tudományos tények a számukra használható formában és megfelelő időben jussanak el a döntéshozókhoz.” 

Álhírek egykor és most

Alternatív tényekkel már a 19. században is szembesült a Magyar Tudományos Akadémia – mondta a tanácskozáson az MTA képvisletében Lovász László, elnök. Bemutatta, hogy a magyar Akadémia 1865-ben leplezett le egy csodaszerként beállított, állítólag antimontartalmú rákospalotai ásványvizet. A homeopátiával 1856-ban foglalkozott az MTA először, és lám, a kérdés ma is releváns - említette az MTA elnöke. Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett korábban és napjainkban még inkább az – hangsúlyozta. Az MTA elnöke szerint most azzal szembesülünk, hogy a közösségi média sajnos könnyen válik az áltudomány terjesztésének elsődleges csatornájává, hiszen bármilyen téma megtalálhatja a maga követőit, akik aztán csak a nekik tetsző hírforrásokat olvassák. Az is probléma, hogy az „alternatív tények” közlésének nincsenek különösebb keretei, míg a tudományos publikáció szigorú szabályok közé szorított. A tudósok testületei számára nincs más megoldás, mint a megbízható hírforrássá válás, az együttműködés a médiával, a kutatási módszertan és az esetleges érdekellentétek bemutatása, valamint a kritikai gondolkodás elősegítése – magyarázta a tanácskozáson Lovász László.

A tudósoknak kezdeményezniük kell? 

Az alternatív tény hazugság” – mondta Rolf Dieter Heuer, az Európai Bizottság tudományos tanácsadói testületének elnöke, a CERN korábbi főigazgatója. Terjedésük oka, hogy túl sok adattal találkozunk, amelyek megbízhatóságát nem tudjuk ellenőrizni. A tudósoknak képesnek kell lenniük a tényekkel kapcsolatos bizonytalanság kommunikációjára is, mert csak így alakulhat ki a tudományos szakértők iránti bizalom. Kiemelte, hogy a párbeszéd során a tudománynak minden esetben valami mellett és nem valami ellen kell érvelnie. Vladimír Šucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának főigazgatója szerint, hibás megközelítés, hogy a tudósok egyedüli felelőssége a tények közlése: az erre alapuló tanácsadói modell nem lehet sikeres. A lineáris információáramlás helyett bizalmon alapuló kapcsolat szükséges a tudósok és szakpolitikai döntéshozók között. „A tudományos tanácsadás paradigmaváltáson megy keresztül. Túl kell lépnünk azon, hogy arról panaszkodunk, hogy a döntéshozóknak nincs idejük minden tényt elolvasni. A tudósoknak fel kell vállalniuk az értékeiket, és ki kell állniuk mellettük, felvállalva ennek következményeit is” – mondta.

Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy fontos, hogy a tudományos tények ne álljanak szemben az érzelmekkel, mert az ilyen viták nem vezetnek eredményre. A tudósoknak a döntések következményeiről és azok fontosságáról kellene beszélniük. Hangsúlyozták továbbá, hogy ahogyan nem minden tudós alkalmas a tudomány népszerűsítésre, úgy a tudományos tanácsadásra sem. Ahhoz, hogy ebben sikeresek legyenek, képzésre és gyakorlatra van szükség.

Magyar Tudományos Akadémia

Fotó: MTA


(0 értékelés)