16 tonna szemetet gyűjtöttek össze nem régiben a Himalajan. A világ legmagasabb hegyvonulatának csúcsa közelében, a Mont Everesten serpák, hegymászók és önkéntesek takarítottak. A nepáli kormány a és a Himalaja expediciókat szervezők közösen fogtak össze, hogy a Föld Istenasszonyának, a Csomolugmanak tisztaságát megőrizzék. Előreláthatólag több száz kiló szemetet gyűjtenek majd össze.
A hetekben vászonzsákokat küldtek fel a Mount Everest 2-es táborába, hogy az akciót segítsék. Egy-egy zsákba körülbelül 80 kiló szemetet tudnak majd összeszedni és amint a zsákok megtelnek, egy helikopter gyűjti össze őket és szállítja le a Himalajaról. A most kezdődő szezonban több száz hegymászót – köztük a magyar Everest expedíció tagjait, Klein Dávidot és Suhajda Szilárdot is – várják a Mount Everesthez. Őket idén is arra szólították fel: amikor lefelé jönnek, szedjék össze az útjukba akadó hulladékokat.
A déli és északai hegymászó útvonal
A serpák külön jutalmat is kapnak a hegyi szemét szedéséért. Kilónként 2 dollárt fizetnek a szervezők ha hulladékot is hoznak, amikor lefelé tartanak. A serpák hiedelemvilágában egyébként az istenként imádott hegycsúcs neve a Csomolungma, azaz a Föld Anyja, Istenasszonya. Az Everest nevet Sir George Everest brit tudós után kapta, aki 1852-ben mérésekkel igazolta, hogy a Himalája csúcsa földünk legmagasabb hegye. Zajlott is vita az elnevezéséről, a helyiek ugyanis már a tudós kutatása előtt is óriásnak tartották a hegyet és Isten Anyának nevezték. Végül konszenzus nem született, mindkét név megmaradt a köztudatban.
A Himalaja kialakulása 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens, a mai India, összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezekkel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája-hegység vonulatait. Csúcsa nem vulkáni eredetű kőzetekből, hanem a tengeraljzaton kialakult mészkőből áll, vagyis a mai hegymászók az egykori meleg vízű óceánok mészvázas lények maradványain járnak és célozzák meg a csúcsot, amelyet gleccserek csiszolták háromoldalú gúlává. A precíz mérések alapján pedig a hegy folyton nő, a tektonikus lemezek mozgása miatt évente 3-5 milimétert és 27 miliméterrel mozdul el, még pedig északkelti irányban.
S hogy hogyan lett a Himalaja a világ legmagasabban fekvő kukája? A világhálón keringő hírek alapján nagyban hozzárjárult ehhez a hegy-divat-turizmusa is. Évente ezrek igyekeznek minden különösebb képzettség nélkül, megfizetett szakemberek vezetésével különleges turista csemegeként meghódítani a hegyet.
Ahogy a fotókon látszik, időnként tolongva igyekeznek megmászni élmény turisták Föld Anya hófedte mészkőveit.
Felhasznált források: Wikipedia, CanadaHun
Fotók: CanadaHun