Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt – jelentette ki Áder János csütörtökön New Yorkban, az ENSZ magsszintű, rendkívüli ülésén. A téma az ivóvíz bázis és a természeti katasztrófák aggasztó helyzete volt a világban
A magyar köztársasági elnök a nemzetközi konferencián kiemelte: 2025-re 2,5 milliárd ember él majd olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a nem biztosított a folyamatos ivóvízellátás. A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált – hangsúlyozta az ENSZ ülésén. Áder János szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását is a következő 5 évben, amelyek a víz bázis szabályozását teszik lehetővé, erre a Tisza példáját hozta fel, ahol a nemrég épült 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, a fölösleget pedig képes aszályos időszakra tározni. A pénzügyi források megfelelő kiaknázásáról szólva pedig hangsúlyozta: a klímavédelmi források legalább egyharmadát a megfelelő vízügyi befektetésekre kell fordítani, ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.
A köztársasági elnök az ülésen arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja – magyarázta. Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg. Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.
Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.
A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.
Az aszályról szólva pedig azt említette: a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg.
Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese – hívta fel a figyelmet.
Hat ország – nagyjából 20 millió ember – már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat – hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban.
Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt – emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.
Forrás: MTI