Ring Magazin

Szerda, 2017. November 22.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány A tudomány műhelyei Csillagászat: magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének fejlesztését

Csillagászat: magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének fejlesztését

E-mail Nyomtatás PDF

 csillagaszat 0620

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét - olvasható az MTA közleményében.

Hosszú évek előkészületei után 2018-ban végre megkezdheti működését az űrcsillagászat történetének legnagyobb tükörátmérőjű teleszkópja, a James Webb űrtávcső. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz – melyet a Hubble utódjaként tartanak számon – a következő kutatási területeken nyit új lehetőségeket:
A korábbi műszereknél jóval nagyobb érzékenység lehetővé teszi a világegyetem első néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát.


A James Webb űrtávcső különösen alkalmas lesz születő csillagok megfigyelésére, hiszen az infravörös fény képes áthatolni a csillagok bölcsőjeként szolgáló hatalmas gáz- és porfelhőkön.
A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) megfigyelésének is kiváló eszköze lesz az új űrtávcső, képes lesz még az exobolygók légkörének tanulmányozására is.


E megfigyeléseknél azért van szükség űrben működő távcsőre, mert a Föld légköre az infravörös sugárzás jelentős részét elnyeli. Azért, hogy a James Webb űrtávcső mérései a lehető legpontosabbak legyenek, a Nap és a Föld együttesének ún. L2 Lagrange-pontja környékén állítják pályára. Így az űreszköz minimális pályakorrekciók mellett folyamatosan a Nap körül kering nagyjából a Földdel párhuzamos pályán, miközben egy hőpajzs gondoskodik arról, hogy méréseit ne zavarja a Nap által kibocsátott infravörös sugárzás.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai, Mészáros Szabolcs – aki jelenleg az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának ösztöndíjasa – és Kovács József, a Space Telescope Science Institute (STScI) Ralph Bohlin által vezetett kutatócsoportjával együttműködve, egy színképadatbázist állítottak össze, amely nélkülözhetetlen segítséget jelent majd az űrtávcsövet használatba vevő csillagászoknak. A magyar kutatók az adatbázist alkotó színképeket a Nap jól ismert adatain alapuló modellekből számolták ki.

A spektrumadatbázis létrehozásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a csillagok légkörének tulajdonságait leginkább befolyásoló fizikai paraméterek és a kémiai elemek részarányai nagy tartományt fogjanak át. Utóbbiak közül a legfontosabb a szén vashoz ([C/Fe]) és az ún. alfa-elemek vashoz viszonyított arányának ([α/Fe]) figyelembevétele. A BOSZ adatbázis összesen 312 kémiai összetételt tartalmaz: a legfémszegényebb modellek például 316-szor kevesebb héliumnál nehezebb elemet tartalmaznak, mint a Nap. Egy-egy kémiai összetételen belül az effektív hőmérsékletek 3500 K-től 30 000 K-ig, míg a log g értékek 0-tól 5-ig terjednek, a kezdőértékük azonban a hőmérséklettől függ. Az így létrehozott adatbázis lefedi a megfigyelhető csillagok paramétereinek 99%-át, a leghalványabb vörös törpéktől kezdve egészen a szuperóriás csillagokig.

A kutatók a megfigyelt csillagok valódi színképét összevetve az adatbázisban megtalálható számított értékekkel következtethetnek arra, milyen fizikai és kémiai viszonyok uralkodnak adott csillagon. Így megbecsülhető a csillag effektív hőmérséklete, a felszínén mérhető gravitációs gyorsulás értéke és a Napéhoz viszonyított kémiai összetétele.
Tehát a magyar kutatók közreműködésével készített adatbázis segít abban, hogy a csillagászok a James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célokat megvalósítsák.

Forrás: MTA oldala


(0 értékelés)