A jelenleg ismert mind a 102 magyar föld- és éggömb helyet kapott a Zrínyi Kiadó DVD-melléklettel ellátott új kiadványában.
A különleges gyűjtemény szerzője, Plihál Katalin az MTI-nek elmondta: 1840-ben született meg hazafias összefogás eredményeként az első magyar nyelvű Föld- és Égteke. A korabeli sajtóban közzétett felhívásra jelentkező iskolák az egész Magyar Királyság területén ingyen juthattak hozzá a glóbuszhoz, amelynek gyártási költségét Batthyány Kázmér (1807-1854) állta.
A kereskedelmi forgalomba nem hozott első magyar földgömb egy példányát ma az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzik, a kötetben szereplő többi glóbusz pedig elsősorban magángyűjteményekben lelhető fel – árulta el a szerző, aki kurátora volt az OSZK 2010 októberétől 2011 márciusáig megrendezett A nyomtatott magyar föld- és éggömbök kezdetektől napjainkig címmel tárlatának.
Kitért arra is: a földgömböket a 19. és 20. században is fontos iskolai szemléltető eszközként alkalmazták, azonban Magyarországon 1986 óta – ez a kötetben szintén szereplő utolsó földgömb a Föld belső szerkezetéről is tájékoztatást ad – nem készült újabb glóbusz.
„Ez iszonyúan szomorú, mert térbeli ismereteket másképp láttatni, érzékeltetni – hogy például miért az Északi-sarkon keresztül a legrövidebb az út Európa és Észak-Amerika között – nem igen lehet. A háromdimenziós földfelszínt síkba vetítve ábrázoló térkép nagyon sok mindent nem tud ilyen módon megmutatni” – hangsúlyozta Plihál Katalin, aki szerint az iskolai földrajz oktatás segédeszközei között jelenleg nem is szerepel a földgömb.
A glóbuszokat portréfotókon bemutató a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840-1990 című kiadványhoz DVD-melléklet is készült. A lemez 72 földgömböt tár virtuálisan nagyítható és körbeforgatható formában az érdeklődők elé, akik a Google Earth szolgáltatáshoz kapcsolódva a régi földrajzi térképeket összevethetik a maiakkal is. Kiderülhet így például, hogy mennyire helyesen ábrázolta az 1840-es első magyar földgömb a kontinensek partvonalait, és hogyan változtak meg a település- és domborzati nevek az elmúlt több mint másfél évszázadban – mondta el a szerző.
Hozzáfűzte: a melléklet emellett a föld- és éggömbök világának megismerésében segítő egykori feladatgyűjteményeket, földgömbökkel kapcsolatos gyakorlatokat is tartalmaz, amelyek – az újabb földgömbök hiányában – akár az iskolai oktatásban is szerepet kaphatnak.
MTI