Az éjszakai áram más néven különmért, vezérelt tarifatípus.
Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz.
Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett – és ma sem kell – mást tenni, mint egy külön mérőműszert beszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áramot a szolgáltatók kedvezményes áron kínálták a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.
2008. január 1-jétől a gazdasági és közlekedési miniszter 115/2007 (XII. 29.) számú rendelete írja elő a szolgáltató számára az egyes napszakokban alkalmazható fűtési időtartamokat, mely annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására”. Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:
Téli időszámítás Nyári időszámítás
22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra. 23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra.
6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra. 7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra.
Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják.
Forrás : http://energiapedia.hu/
Az éjszakai áramról általában annyit tudunk, hogy olcsóbb, mint a nappali, és ez táplálja a bojlert. A követhetetlen áremelések mellett szinte bizonyosan elkerüli figyelmünket, hogy a szolgáltatás rendje év elejétől megváltozott.
Azóta tehát más időpontokban, más mennyiségben, más feltételekkel kapjuk a kedvezményes áramot. Egy olvasói levél nyomán utánajártunk: Miért nincs éjszaka éjszakai áram és mikor, mennyit, mennyiért kapunk belőle?
Hogyan változott? Már nem olyan meleg és nem olyan olcsó…
Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz. Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett – és ma sem kell – mást tenni, mint egy külön mérőműszertbeszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áram korábban közel egyharmadába, tavaly pedig még a felébe került a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.
Forrás: MTI
A bojlerek árama…
Dr. Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ szóvivőjének tájékoztatása szerint a helyzet január elsejétől annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására”. Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:
Téli időszámítás Nyári időszámítás
22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra. 23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra.
6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra. 7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra.
Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják. Az ELMŰ legújabb díjszabása szerint a vezérelt áramnak már ára sem olyan kedvező, mint szép emlékű éjszakai elődjének tarifája. A tájékoztatókban és interneten „B-díjszabásként” található tétel jelenleg 25,16 Ft/kWh, míg a normál árszabás (közismert nevén nappali áram) 43,21 Ft/kWh.
Miért változott?
A változtatás felelőse valójában nem az ELMŰ, hanem a volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mely egy tavaly év végén kiadott rendeletben fogalmazta meg a módosítást. Így aztán az összes hazai villamosenergia-szolgáltató területén számolni lehet a változtatással. És, hogy ezt mi indokolta? Dr. Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal Ár- és Gazdasági Elemző Főosztályának vezetőjének tájékoztatása szerint a lépést a villamosenergia-rendszer egyenletesebb terhelésének biztosítása tette szükségessé.
Az, hogy az ELMŰ nem tájékoztatta a fogyasztókat a változásról, nem nevezhető korrektnek, de nem is törvényellenes. Mivel nem az ELMŰ, hanem a minisztérium döntése nyomán változott a szolgáltatás, az áramszolgáltatónak nincs bejelentési kötelezettsége fogyasztói számára. Az ELMŰ ügyfélszolgálatánál ugyan közölték velünk, hogy a számla mellett küldött hírlevélben informálták a fogyasztókat, azt azonban az ügyfélszolgálat munkatársa is elismerte, hogy ezek a hírlevelek nem alkalmasak az ilyen típusú tájékoztatásra. A Magyar Energia Hivatal tud róla, hogy öbben is kedvezőtlennek tartják a változást, és a Hivatal keresi is a lehetőséget az új szabályozás finomítására. „Lévén azonban összetett, több felet érintő műszaki (rendszer-) problémáról szó, nem lenne szerencsés egy – nem feltétlenül minden fogyasztó véleményét képviselő – álláspont mérlegelés nélküli érvényre juttatása.” – szól a diplomatikus állásfoglalás.
Forrás: Fogyasztók/Mizik Marcell
Egyszerű áramfogyasztóként így nem tehetünk mást, mint elfogadjuk a megváltozott feltételeket. Esetleg bosszankodhatunk, ha nincs elég meleg víz a bojlerben. Egyebet akkor sem tehetnénk, ha esetleg többet áldoznánk kényelmünk érdekében: a fix bekötésű készülékek ugyanis nem köthetők át alkalomadtán éjszakairól normál áramra, a szolgáltatók az ilyen kalózakciókat szigorúan büntetik. Panaszunkkal továbbra is a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhatunk, bár az eddigi tapasztalatok alapján az évi hat-tíz, vezérelt árammal kapcsolatos bejelentést eddig még egyetlen esetben sem követte büntetés.
Forrás : http://www.kisalfold.hu