Magyarországon ma még kevés olyan épület készül, amely minosítésen átesett passzívház. Bár vendéglátóink kezdeti elképzeléseiben még fel sem merült ez az igény, e ház is ezen kevesek közé tartozik.
Szöveg: Tihanyi.Konda Szilvia Fotó: Vérti Zsuzsanna
Az eloremutató, környezettudatos gondolkodás mindvégig jelen volt az építtetok elképzeléseiben, akik egyet biztosan tudtak: olyan házat szeretnének, amelynek minél kisebb az ökológiai lábnyoma. Ezen túlmenoen még egy fontos célkituzés vezérelte oket: a gázszolgáltatótól független futési rendszer kialakítása. A ház nappalijában – felnézve a galériára – fényáradat, elegancia, óriási tér, de az otthon hívogató biztonsága is fogadja a belépot. Pedig nem is gondolnánk, milyen rögös út vezetett idáig, s bizonyosan az épület története sem nevezheto szokványosnak. A házat Huszár András kezdte tervezni, amikor még csak az volt az elképzelés, hogy minél több újrahasznosított anyagot felhasználva, energiahatékony ház épüljön. „Törekedtünk a természetes anyagok felhasználására, lehetoleg kerülve a muanyagokat. A szerkezeti anyagok, bútorok és nyílászárók kiválasztásánál is fontos volt, hogy semmi káros anyag ne legyen bennük” – számol be szempontjaikról a férj. Természetesen fontos volt a minoség kérdése, ebbol következett aztán utóbb a passzívház-minosítési igény is, ami egyfajta garancia a tervezés minoségére – és remény arra, hogy talán a kivitelezés is hasonló színvonalú lesz.
Bővebben A Mi Otthonunk magazin áprilisi számában olvasható! Keresse az újságárusoknál!