Close

Összeveszhetünk-e a legjobb vevőnkkel?

oroszterkepnagy 1

A rendszerváltozás után jól kiszúrtunk magunkkal, mi magyarok. Először is elzavartuk a párttitkárokat és a munkásőröket. Örömmel tettük, és aztán lehetett szidni őket, nem élősködtek többé a nyakunkon, hurrá, rendben van. A rendesebbje talált magának a képzettségének megfelelő munkát, elmentek biztonsági őrnek, sőt még múzeumőrként is látni lehetett némelyiket. A szovjet megszállókat is elzavartuk, sajnos azonban ugyanúgy bántunk velük, mint a párttitkárokkal, nem ismertük fel, hogy ez nem ugyanaz a súlycsoport, mint a párttitkár! Amikor a magyar kormány a szabadság mámorában azt gondolta, hogy jól megleszünk mi a Szovjetunió nélkül is, jó nagyot hibázott, és ennek még ma is isszuk a levét. A magyar mezőgazdaság tönkrement, ízelítőül csak néhány számadat, a sertéstenyésztés példájából levezethető, hogy mezőgazdaságunkat katasztrofálisan tönkretette a szovjet piac elvesztése.

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG VESZTESÉGLISTÁJÁNAK NÉHÁNY PONTJA
KSH adatok: 1960 1988 2013 trend a rendszerváltás óta
bruttó termelés indexe 100 211 107 -49%
búzatermelés ezer tonna 1803 7026 5058 -28%
kukorica termelés ezer tonna 3534 6256 6756 8%
szőlőtermelés ezer tonna 491 736 451 -38%
gyümölcstermelés ezer tonna 737 1665 850 -49%
szarvasmarha ezer darab 1963 1690 783 -53%
baromfi ezer darab 37000 61828 38067 -38%
sertés ezer darab 6388 8327 3013  
sertés belső fogyasztás ezer darab kb.(1)   5000    
sertés export ezer darab kb. (1)   3300    
sertés export Szovjetunió 90% kb. (1)   2900    

Az a 2,9 millió darab sertés, amelyet most nem Magyarország, hanem az Európai Uniós országok exportálnak a Szovjetunió utódállamaiba, jelentős kárként jelenik meg gazdaságunkban. Ugyanígy megérthető az is, hogy a fentebb felsorolt, egyéb mezőgazdasági termékeink piacán ugyanaz történt, mint a sertéságazat piacán. A kár hatalmas, a rendszerváltás óta mutatkozó visszaeső trendek mind-mind erős visszaesést jeleznek. Összevesztünk a legnagyobb vevőnkkel, ő pedig azóta máshol vásárol. Mindennek a kárvallottja az a körülbelül háromszázezer magyar család, amely többé vagy kevésbé függ a mezőgazdaságtól.

Az Európai Unió exportál helyettünk

Érdekes annak is utána nézni, hogy mit kaptunk a szovjet piac helyett. Nos, hát alig kaptunk valamit.

A MAGYAR SERTÉSHÚS VESZTESÉGLISTÁJA
KSH adatok: 1970 1988 2012
sertéshús termelés ezer tonna 312 634 261
sertéshús hazai fogyasztás ezer tonna 307 439 242
sertéshús import ezer tonna 29 0 145
sertéshús export ezer tonna 28 175 154

Látható, hogy csak saját fogyasztásra termelünk, a fogyasztás kevesebb mint a felére esett vissza. Tranzitország lettünk,ugyanannyit exportálunk, mint amennyit importálunk, oda lett az exportpiacunk. A kudarc egyik nyilvánvaló oka az európai agrártámogatások rendszerében keresendő. Európa nyugati részén csak úgy lehetett választásokat nyerni, ha megnyerték a vidéki szavazók szimpátiáját. A vidékiek pedig a mezőgazdasági támogatások növelésére szavaztak. Rendre az a párt nyerte a választást, amelyik a mezőgazdasági támogatások emelését ígérte, és még véletlenül sem az, amelyik a támogatások csökkentését tervezte. Az Európai Unióra azért is nagy szükség volt, hogy a támogatások növelése véget érjen végre, és a versengő pártok hivatkozhassanak egy felsőbb hatalomra, az Unióra, amely a támogatások csökkentése érdekében munkálkodik. Magyarország éppen a közepébe csöppent a mezőgazdasági támogatások csökkentésén munkálkodó uniós folyamatnak. Arra viszont már sem elég érdekérvényesítő képessége, sem elég ereje nem volt, hogy az orosz, vagy a volt szovjet sertéspiacot megőrizze. Volt szovjet piacról egyébként nem érdemes beszélni, mert ugye sok szovjet utódállam moszlimvallású, itt a sertéshús nem jöhet szóba. A volt szovjet piac majdnem egyenlő a mai orosz piaccal.

Szerezzük vissza az orosz piacot

Az ukrán-orosz konfliktus nem jött jól akkor, amikor az Orbán kormány végre felismerte, hogy az Európai Uniónak nem érdeke, hogy rendbe jöjjön a magyar mezőgazdaság. Felismerte végre, ha mi nem segítünk magunkon, senki nem fog nekünk segíteni, és minthogy közel háromszázezer magyar család érintettsége a tét, foglalkozni kell az üggyel, mert hamar eltelik a hátralévő 3 év, és a választásokat 2018-ban is meg szeretné nyerni.

Az Unió úgy gondolja, elégséges megoldás volt az, hogy anyagilag támogatta a magyar falvak járdaépítési programját. Megépítették az utat a községháza és az emlékmű között, ezzel rendben lévőnek lát mindent. Nagy szövetségesünk, az Egyesült Államok túl messze van. Ők biztos hogy nem fognak mezőgazdasági terméket vásárolni tőlünk, túl nagy a földrajzi távolság.

Hogy mennyire rosszkor jött az ukrán válság, azt az mutatja, hogy az európai sajtó épp akkor fordult Oroszország ellen, amikor végre elkészült a megállapodás Magyarország és Oroszország között. Magyarország orosz hitelből bővíti a paksi atomerőművet, Oroszország pedig kegyeskedik megfontolni azt, hogy elhárítja az adminisztratív akadályokat a magyar mezőgazdasági termékek elől, sőt egy kis pozitív nyomással, arra ösztönzi a hitelt nyújtó orosz bankvilágot, hogy bízzanak a magyar szállítókban és segítsék a magyar áruk oroszországi újbóli bevezetését. Nagy baj tehát, hogy Európa- ahogyan azt Udo Ulfkotte, Megvásárolt újságírók című könyvében is megírta –pont most démonizálja Oroszországot és vezetőjét Putyint. „A Putyinról szóló melléknevek és határozószók melyeket a Frankfurter Allgemeine Zeitung használ,egyértelműen negatívak kb. így: fenyegető, durva, támadókedvű, konfrontálódó, nyugatellenes, hatalmi politikát folytató, valóságellenes, hideg, számító, cinikus, kemény, csípős, nem helytálló (érvelés), és nem hitelt érdemlő (érvelés)”.

Magyarország mezőgazdasági adottságai a legkiválóbbak között vannak az Európai Unióban, szép az idő, jó a föld. Ezek kihasználtsága viszont csak 50-70%. Bőven van tehát még hely a fejlődésre. Az orosz piac visszaszerzése alacsonyan lógó gyümölcs, amit gyorsan le kell szedni, most már Kínával is versenyeznünk kell, ha nem lépünk, végleg veszítünk. Csak a legelfogultabb politikusok képzelik azt, hogy ha nem szállítunk Oroszországba élelmiszert, ott majd áruellátási zavar, éhínség tör ki. Csak a legelfogultabb politikusok hisznek abban, hogy ha majd egyszer, sohanapján, Németország beszünteti az Audik, Mercedesek, Volkswagenek exportját Oroszországba, az oroszok majd gyalog fognak járni.

Földi Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top