Az egészségügyi statisztikák eddig általában megálltak a két leggyakoribb (végső) halálokot jelentő szív- és érrendszeri-, illetve daganatos betegségek taglalásánál. Idén azonban hivatalosan is említésre kerültek a táplálékallergiák. A diagnosztizált betegek száma hazánkban a felnőtt lakosság több, mint 1%-a, a gyerekek közel 7%-a!!!
Nézzenek körül saját családjukban, ismerőseik között és látni fogják, hogy ennél is rémisztőbb a valós helyzet!
Mindenki az okokat keresi…
Első helyre teszik a különböző élelmiszer adalékokat. Véleményem szerint biztosan komoly problémát jelentenek, de ha figyelembe vesszük, hogy csak az utóbbi 5 évben ugrott meg a táplálékallergiák száma, akkor legfeljebb valami új vegyi anyag okozhatná, olyanról pedig nem tudunk, amit nagy mennyiségben csak azóta használnának.
Állattenyésztő mérnökként én másban látom a problémát:
Túl sok húst eszünk és az abrakfogyasztó állatok fehérje bevitele szinte 100%-ban GMO szójára alapozott.
Hogy lehet ez az egyetlen országban, ahol az Alkotmány rögzíti a GMO mentességet?
Először is a GMO mentesség csak a hazánkban termelt növényekre vonatkozik, de bármilyen más célra (pl.: élelmiszer- és takarmány előállítás) behozhatók és felhasználhatók genetikailag módosított alapanyagok.
A külföldről származó szója, földimogyoró, kukorica jó része már génmanipulált, ezek pedig magyar előállítású élelmiszerekbe is bekerülnek. A folyamat azonban lassú és fokozatos, tehát szintén nem okozhat ugrásszerű változást.
6 évvel ezelőtt a világszintű kergemarha-kór fertőzés miatt az Unió olyan jogszabályt hozott, mely szerint állati takarmányba nem kerülhet állati fehérje. Szerintem ezzel indult el a lavina!
Az abrakfogyasztó állatok (különösen a csirke, pulyka és sertés) új hibridjei ma már csak extrém fehérje bevitel esetén képesek megfelelő növekedésre. Régen ezt például emberi ételhulladék (moslék) etetésével oldották meg. Később a nagyüzemi baromfi- és sertéshízlalásnál fehérje feldolgozókból származó húspép, húsliszt, halliszt adta a fehérjebevitel alapját. Amióta ez nem alkalmazható, azóta teljes egészében szója alapú tápok és premixek jelentik a hústermelés fehérje forrását. A világ takarmányszója termelésének 99%-a GMO vetőmagból történik.
Mindez azt jelenti, hogy például a hazánkban legnagyobb mennyiségben fogyasztott hús, a broiler csirke szinte minden gramm fehérjéje génmanipulált szójából származik.
Ebben az esetben is az a legnagyobb baj a GMO-val, hogy SENKI nem tudja mit okoz!!!
A védőnők és gyerekorvosok első húsfélének pont a broiler csirkét ajánlják a kisbabáknak. Az anyukák pedig jót akarnak és a lehető legtöbb csirkemellet próbálják a babába diktálni, hogy nagyra nőjön(!).
Jelenleg a 6 éven aluli gyerekek minimum 10%-a táplálékallergiás. Általában laktóz érzékenységgel, tejallergiával indul a folyamat, (meglepően sok baba nő fel zabtejen, mert a saját édesanyja tejére is allergiás). Másodikként szokott következni a glutén, azaz liszt érzékenység, azután pedig az inzulin termeléssel kapcsolatos betegségek.
Ezek a problémák 6 évvel ezelőtt csak mutatóban voltak jelen gyerekeinknél, most viszont sorra nyílnak a táplálékallergiás óvodák.
Hogy ez milyen csapás egy ember életminőségére nézve, azt csak az értheti, aki már próbált beszerezni tej-, liszt-, cukor- és vegyszermentes ételeket…
Mi azt szeretnénk, hogy minél többen megismerjék és elkezdjék fogyasztani a magyar bioélelmiszereket, azokkal ugyanis semmi ilyen gond nem történhet, mert garantáltan nem tartalmaznak GMO és vegyi anyagokat. A legfontosabb pedig, hogy a csomagolásukon valóban minden összetevő fel van tűntetve.
Legnagyobb hiány a friss magyar bio húsfélék piacán tapasztalható. Ezen próbál segíteni a Délpesti-Biopiac egy új kezdeményezéssel, melynek keretében magyar bio (illetve átállási bio) gazdaságokban lehet majd frissen vágott baromfit, nyulat, sertést rendelni.
Székely Gyöngyvér
www.delpesti-biopiac.hu