Ring Magazin

Hétfô, 2018. Május 28.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra Lapozgató A magyarok harmada létminimum alatt él?

A magyarok harmada létminimum alatt él?

E-mail Nyomtatás PDF

Több mint másfél millió magyar él a legnagyobb nélkülözésben, de rajtuk kívül még egymillió embert fenyeget a szegénység. Különösen nagy bajban vannak a vidékiek, a nagycsaládosok és az egyedülálló szülők.

Rémesen érzik magukat a magyarok, hiába csökken a munkanélküliség és kezd meglódulni a gazdaság. A KSH most kiadott Magyarország 2016kiadványából kiderül: az elmúlt években gyakorlatilag egyáltalán nem változott, ahogyan az itt élők a helyzetüket értékelik. Amikor arra kérik az embereket, hogy tízes skálán pontozzák az elégedettségüket, az adat 2013 óta egyetlen századponttal mozdult el. A magyarok átlagosan 6,1 pontot adtak, aminél rosszabb eredményt egyedül Bulgária ért el az egész EU-ban.

Az életükkel a leginkább a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek elégedettek. Az életkor szempontjából nagyon látványos a változás: minél idősebb valaki, annál rosszabbul érzi magát. Azt pedig a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta, hogy csak ritkán, vagy soha nem érzi boldognak magát.

Hiába nőnek a bérek, nagy maradt a szegénység

Pedig ha csak a fizetések változását nézzük, nagy ok nincs is a panaszra. A reálkeresetek 2010 óta 24 százalékkal nőttek a KSH összesítése szerint. A legjobban a nagycsaládok jártak, ott másfélszeresére nőtt a bérek vásárlóereje, csakhogy a szegénységi kockázat még mindig kimondottan magas náluk. A nyugdíjasok helyzete ennyire már nem javult, ők átlagosan 15 százalékkal többet tudnak magukra költeni, mint 2010-ben.

Több, mint másfélmillió magyar, a lakosság mintegy hatoda él a legsúlyosabb nélkülözésben. Ez a 2012-es mélyponthoz képest jókora javulás, de még így is az EU negyedik legrosszabb helyzete a miénk (arról, hogy ezt pontosan hogyan számolják ki, itt írtunk bővebben). Szegénység vagy társadalmi kirekesztés több, mint két és félmillió embert fenyeget az országban. Ez összefügg azzal is, hogy a magyarok közel tizede olyan háztartásban él, ahol ritka, ha legalább egyvalaki dolgozik.

A magyarok 14,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt – derült ki a kutatásból. Ez a szám 2013 óta csökken, de még így is magasabb, mint 2010-ben volt. Azoknál, akiknek gyerekük van, már nagyobb a szegénységi arány, a gyerekeit egyedül nevelő szülőknek pedig a 37,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. De ha együtt él a két szülő, viszont legalább három gyerekük van, akkor is nagy a kockázat: az ilyen nagycsaládok negyede számít szegénynek. Ha pedig valaki elveszti a munkáját, akkor katasztrofális a jövőkép, a munkanélküliek 48,5 százaléka próbál a szegénységi küszöb alatt megélni.

Létminimum vagy szegénységi küszöb?

A KSH létminimumot már nem számol, csak szegénységi küszöböt – a Policy Agenda viszont kiszámolta, mekkora a létminimum, szerintük a lakosság harmada ez alatt él, a KSH-féle adat ennél azért jobb. A létminimumot úgy számolják ki, hogy összesítik, mennyi pénzre van szükség a „folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítésére”, így jött ki egy 88 619 forintos szám. A szegénységi küszöb pedig úgy jön ki, hogy megnézik, mi az a jövedelem, amelynél a társadalom felének több, felének kevesebb jut, és ennek veszik a 60 százalékát. Az egyszemélyes háztartásokban ez havi 73 900, a két gyereket közösen nevelő szülőknél kettejük jövedelmét összeadva 155 ezer forint.

Vidéken él és gyereket vállal? Ne számítson sok jóra

Az országban ma két jókora szegénységi kockázat van, amely óriási problémákat mutat: sokkal kevesebb pénzből kell megélnie annak, akinek gyereke van, valamint annak, aki Budapest határain kívül lakik.

A jövedelem, amelyet egy átlagos magyar egy hónapban kap, 95 900 forint. Ez sem túl magas szám, még rosszabb viszont a helyzet, ha hozzátesszük, hogy az adatot szinte csak Budapest húzza fel, teljesen elszakadva még a megyei jogú városoktól is, a falvakban pedig 80 ezer forintból kellene kihúzni valahogy a hónap végéig. Nagy a baj akkor is, ha a gyerekes családok helyzetét nézzük: az egy főre jutó havi nettó jövedelem náluk hiába nő folyamatosan, még mindig 75 ezer forint alatti, az összes háztartás átlagának alig több, mint háromnegyede. Még ettől is messze elmarad az a fejenkénti 61 ezer forint, amelyből az egyedülálló szülőknek és gyerekeiknek kellene megélniük – ráadásul ők az egyetlen olyan csoport, akiknek az egy évvel korábbihoz képest még csökkent is a jövedelme.

A KSH arról is megkérdezte az embereket, mit gondolnak, mennyi pénzből lehet már megélni. Átlagosan 64 ezer forint az az összeg, amelyből már nagyon szűkösen ki lehet jönni a magyarok szerint – vagyis egy gyerekét egyedül nevelő szülő ez alatt a határ alatt marad. De látványos az is, hogy a társadalom legszegényebb ötöde szerint már 44 ezer forintból meg lehet úszni egy hónapot nagyon szűkösen. Ahhoz, hogy valaki nagyon jól éljen, a legszegényebbek szerint elég havi 150 ezer forint, míg a leggazdagabbak nem adnák 309 ezres fejenkénti havi jövedelem alá.

Sokkal többet kénytelen költeni, aki egyedülálló

A fogyasztási kiadások 2013 óta nőnek, egy főre átlagosan havi 81 600 forint jut. A különbség az egyszemélyes háztartások és a gyerekeiket együtt nevelő szülők között majdnem kétszeres, leginkább azért, mert drága egyedül fenntartani egy lakást. Lakhatásra és rezsire már majdnem annyit költünk, mint evésre és ivásra, a kiadások harmadik legnagyobb tétele pedig a közlekedés, legyen szó akár benzinről, akár a tömegközlekedés áráról.

Hatalmas a különbség, ha régiónként hasonlítjuk össze a kiadásokat. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország még a lista második helyén álló Nyugat-Dunántúlt is havi 8500 forinttal megelőzi az egy főre jutó havi kiadásban, egy észak-alföldinél pedig közel 30 ezer forinttal többet tud elkölteni egy közép-magyarországi lakos.

A magyarok leggazdagabb ötöde havonta három és félszer annyi pénzt költ el fogyasztásra, mint a legszegényebb egyötöd. A szórakozásra nyolcszor annyi pénzük jut, ruházkodásban több, mint négyszeres a különbség, de még az ételre is több, mint kétszer annyit költ a felső egyötöd, mint a szegények.

forrás http://hvg.hu/gazdasag/20170522_ksh_2016_szegenyseg_fogyasztas_szegenysegi_kuszob_statisztika


(1 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk májusi száma

amio 2018majus 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 536 vendég böngészi

bav logo kicsi banner